„Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”

Beszélgetés Csámpai Ottóval, a Szent György Lovagrend felvidéki nagypriorátus vezetőjével

A cím a Visegrádi Szent György Lovagrend jelmondata. Szent György, aki legyőzte a sárkányt, a gonoszt. A lovagok ugyanúgy a rossz ellen harcoltak és a jót védelmezték. A Szent György Lovagrend most is létezik, csak kard helyett nemes cselekedetteikkel vívják meg a harcot. Hogy miként teszik mindezt és mik a céljaik, erről Csámpai Ottóval beszélgettem, aki a Szent György Lovagrend felvidéki nagypriorátus vezetője.

Mikor alakult a Szent György Lovagrend?

– Károly Róbert jogutódlóként, amikor Magyarországra érkezett, nagyon sok ellensége volt. Ezért megalapított egy félkatonai szervezetet, amely megvédte őt, a családját és a Szent Koronát. A Szent György Lovagrend 1326. április 24-én, Szent György napján, Visegrádon jött létre. Ez volt az első világi lovagrend Európában.

A mai lovagrendünknek is Visegrádon van a székhelye. A királyi palota lovagtermében tartjuk üléseinket és avatásainkat ott, ahol egykor megalakult.

Szent György mint katona, védőszentje más lovagrendeknek is. Manapság sajnos a Kárpát-medencében több hamis Szent György lovagrend is létezik.

Mi motiválta a lovagrend újjáteremtését? 

Bourbon Lajos Anjou királyi herceg Cseke Lászlóval

– Cseke László – kancellárunk és Visegrád díszpolgára – nevéhez fűződik a lovagrend felélesztése, ami 1990-ben történt. Figyelembe vette a rend múltját, törvényeit és egységét. Azok értékeit megőrizte, amelyek a jelen időkben és a későbbiekben is nemzeti megújulásunkat szolgálják. Úgy érezte, hogy a lovagi erények kihalófélben vannak, ezért ezeket újjá kell éleszteni. A nemzeti hagyományápolás, a karitatív tevékenység mellett az is cél volt, hogy kitüntessük azokat az embereket, akik valami nagyot tettek a magyarságért, vagy más népekért.

Az egykori lovagrendnél a király volt a nagymester. Mivel királyság már megszűnt, ezért a kancellár vette át ezt a posztot. Megkerestük az egyik Anjou leszármazottat, Bourbon Lajos Anjou királyi herceget – aki János Károly király unokaöccse – és ő vette át a tiszteletbeli nagymesteri címet.

Csak Magyarország területén működnek? 

– Nem. Vannak Magyarországon kívüli priorátusok is. Mivel a magyar nemzet politikailag szét lett darabolva, ezért némely területen a nagypriorátusok önálló szervezetként működnek, hogy tevékenységünk hivatalos legyen. Így Felvidéken és a további elcsatolt területeken is működnek nagypriorátusok.

Milyen feladata van a rendnek? 

– Az egyik fő feladatunk közé tartozik Visegrád városának népszerűsítése. Minden évben részt veszünk a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon. A hagyományápolás keretében a kiemelkedő történelmi évfordulók és események megünneplése, de fontos számunkra az oktatás, a tudományos ismeretterjesztés. Karitatív tevékenység keretén belül adományokat gyűjtünk, és eljuttatjuk a rászorulókhoz. A hazai- és határainkon túli kapcsolatainkat ápoljuk, és újakat is építünk.

Igyekszünk betartani a lovagi erényeket. Az egyik fő erény a szerénység és az alázat. A jó lovag az, aki sokat dolgozik, de a neve és a személye a háttérben van, ugyanis a lovagrend keresztényi értékrenden alapul.

Szent Korona Tan mennyire játszik szerepet?

– Természetesen ez része a rendünknek. Nagyon sok szó esik erről, de mégis kevesen tudják, mit jelent. A Szent Korona Tannak van eszmei- és jogi oldala. A középkorban létezett egy Szent Korona eszmén alapuló nemzettudat, amelyről kevesen tudnak. Mindenki a Szent Korona tagja volt, aki a Magyar Királyság területén élt, de mindenki szabadon vallhatta és használhatta azt a kultúrát, amelyhez etnikailag, vagy vérségileg tartozott. Ez lényeges dolog, mindezt tudatosítani kellene azokkal, akik ellenséget látnak bennünk.

Ki lehet tagja a rendnek?

– Régen úgy kerültek új tagok a rendben, ha valaki a tagok közül meghalt. De mára ezt a hagyományt nem működtetjük. Olyan embereket szólítunk meg, akik szorgalmasak, kitartóak és keményen dolgoznak. Aki tagja a lovagrendnek, az bizonyos területen komoly eredményeket tud felmutatni. A legnagyobb elismerés a tiszteletbeli tagság. Felvidékről Frideczky János nyerte el. Soraink közül nem zárjuk ki a nőket sem, ők is lovaggá válhatnak. A Felvidéki priorátusban jelenleg tizenhárman vagyunk.

A lovagi cím egy kitüntetés, de egyben kötelezettséggel is jár. Ha valakit jelölünk a lovagrendbe, akkor két személynek kezességet kell vállalni érte. A lovagjelölt számára egy, illetve három év a várakozási idő. Figyeljük tevékenységét, feladatokat bízunk rá. Ha teljesíti, akkor javaslatot tehetünk, hogy akár egy év után avassák fel. A tizenkét fős magisztrátusnál kell megjelenni, amelynek Visegrádon található a székhelye, és ott kell bemutatkoznia, tevékenységeivel elszámolnia.

Milyen érdemek fűződnek a felvidéki priorátushoz? 

– A kis célokból tevődnek össze a nagy dolgok. Sok olyan elfeledett dolog volt, amelyet mi kezdtünk el, vagy mi folytattunk. Nem szeretek olyan nagy szavakat használni, hogy a nemzettudat erősítése, mert az ember elveszik benne. A célunk viszont valóban ez.

A kezdetek (Balról György Ferenc lelkiatya, Ladányi Lajos,
Balogh Gábor, Csámpai Ottó, Mihajlovics József, Paulisz Boldizsár)

A rend két felvidéki tagja Balogh Gábor és György Ferenc atya kezdeményezte Ipolybalogon a Szent Korona ünnepségeket és erre a célra a helyi és állami szervek, illetve a plébánia anyagi segítségéből létrehozták a Szent Korona másolatot. A másolat az ipolybalogi templomban található. Beke Zoltán a rozsnyói Kossuth szobor visszaállításért tett meg mindent, de sokat tett az elesettek és a rászorulók megsegítésében. Paulisz Boldizsár és Ladányi Lajos az alsóbodoki magán-szakközépiskola alapítói, amely az egyetlen működő magyar nyelvű középiskola Zoboralján. Vermes István, Kassai Lajos után a legjobb lovasíjász, ezt az ősi hagyományt ápolja és adja át a fiataloknak. Peczár Károly az egyház felé tartja a kapcsolatot és igyekszik problémás helyzetekre megoldást találni. Azt is meg kell említeni, hogy Kátai Zoltán énekmondó is nálunk, a felvidékiek között találta meg a helyét, ahol dolgozni szeretne.

Felelevenítettük a vezekényi csata (Veľké Vozokany) hagyományát. Még a helybélieknek sem volt tudomásuk erről, pedig a település határában egy hatalmas emlékmű áll ennek a csatának a tiszteletére. A hatalmas bronz oroszlán emlékmű több mint száz éves, de a benőtt vadnövényzet sokáig eltakarta – talán ez mentette meg a pusztulástól és a garázdaságtól. A vezekényi csatánál 800 fős magyar sereg majd 5000 fős török sereget vert meg. Ennek meg is lett az ára, hiszen az Esterházy főúri családból négyen életüket vesztették. Ötévenként megkoszorúzzuk a vezekényi elesettek sírját a nagyszombati egyetemi katedrálisban. Tudjuk, hogy szlovák város, de elmegyünk oda és megemlékezünk. 2012-ben lesz a csata 360. évfordulója, ekkor sem fogunk kimaradni.

Amikor 2008 júliusában villám csapott az ipolypásztói református templom tornyába, az elsők között indítottunk gyűjtést és szerény adományunkkal hozzájárultunk a templom felújításához. Molnár László rendtársunk rengeteg segélyadományt küldött a rászorulóknak a Kárpát-medence minden tájára. A lovagrend tevékenysége nem csak a Kárpát-medence területére terjed ki. Az egyik tagunk Szarajevóban – amely többségében muzulmán közösség – felépítette az egyetlen lebombázott katolikus templomot. További felvidéki támogatónk a lovagrend nevében decemberben Indiába utazott, ahol rengeteg élelmiszert vásárolt és szétosztotta a legszegényebbek között.

Lovaggá avatási ceremónia -
Hrubík Béla a képen

Miként zajlik a lovaggá avatás?

– Az avatás középkori légkörben – dobok, harsonák közepette – történik. A nagy avatás Visegrádon, Szent György napján zajlik. Vannak kisebb avatások is, pl. Németországban Passauban májusban, ugyanis ott van eltemetve Szent István felesége Gizella királyné, és Gyergyószárhegyen (Erdély) is avattunk már. Fontos, hogy valamilyen magyar- vagy Szent György kötődés legyen. Felvidéken nagyon elterjedt a Szent György kultusz. Érdemes volna nálunk is megszervezni egy avatást. Reméljük sikerül!

Ez évre mi mindent terveznek? 

– Az a megtiszteltetés érte a felvidéki lovagokat, hogy júliusban mi szervezzük a lovagrend 18. nyári egyetemét, ahol összegyűlnek a lovagok és az értelmiségiek az egész Kárpát-medencéből, akik a kultúra, történelem és a hagyományok iránt érdeklődnek. Az egyhetes programsorozat helyszíne Alsóbodok lesz. Múlt évben Gyergyószárhegyen, azelőtt mindig Esztergomban volt megtartva. Már nagyban folynak az előkészületek. Fontos, hogy helyt álljunk, ezért rengeteg szabadidőt feláldozunk!

A.K.

(Megjelent: Szabad Újság 2011 februárjában)

Cseke László, a Szent György Lovagrend örökös kancellárja 2011. július 15-én eltávozott az élők sorából. Nyugodjon békében!