Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: interjú. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: interjú. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 31., hétfő

„Jelt kell hagynunk az utódoknak”

Beszélgetés Dániel Erzsébettel

Dániel Erzsébettel, az Őseim emlékére könyv írójával találkozhatott az érsekújvári közönség a Csemadok székházában március 21-én. A szerző a könyvbemutatón rámutatott a honismeret fontosságára és szépségére, hiszen a múlt ismerete és tisztelete elengedhetetlen ahhoz, hogy szebb jövőt építsünk. Vele beszélgettem a megjelent könyvről, a helytörténetről és munkásságáról.
„Csodálatos ez a táj, s ezen belül az én Szülőföldem. Ez a darab föld, itt az egykori Nagy-Magyarország felföldi része, az itt élő egykori és még megmaradt (s remélem, örökre megmarad) magyarságával az én Hazám. S benne az a kicsi falu, amelyben, ha itt éli le az ember az életét, nagyon megszereti" – olvasható Dániel Erzsébet Őseim emlékére című könyv bevezetőjében. A könyvből árad a hazaszeretet, a tisztelet az egykor élt ősök iránt.

Milyen indíttatásból született meg az Őseim emlékére című könyve?
Úgy gondoltam, a helytörténeti kiadványokra nagy szükség van. Nem csak Nánáról, hanem minden faluról meg kéne örökíteni a múltat, mert ha nem dokumentáljuk a jelent és a múltat, akkor eltűnik a falu egykori élete és az őseink emléke. Felvidéki viszonylatban, főként a párkányi régióban, nagyon kevés ilyen jellegű kiadvány van. Emellett nagy lokálpatrióta vagyok, nagyon szeretem a falumat. Elhatároztam, hogy fel kell kutatni a falu történetét. Nána a két világháború között eléggé elpolgárosodott. Elhagyta a hagyományait. Olyan térségben található, ahol vasútállomás és uradalmi birtok volt, így állandóan jöttek-mentek az idegenek. Hosszú ideig katonaság is működött – mindez felhígította a falut. Az utódok könnyen elfelejtették, hogy ennek a településnek is van múltja.

Mennyi ideig készült a könyv?
A könyv hosszú időn keresztül készült, aminek oka, hogy sok mindent csináltam közben. A Csemadok munka, amely 30 évig tartott Érsekújvárott, eléggé lekötött, és nem volt idő a kutatásra. Az anyaggyűjtést régen elkezdtem, először családon belül, majd az idős emberek körében, akik főként a néprajzi témában segítettek, illetve a világháborús időkről meséltek. Sokan közülük már nem élnek.
Többször kutattam az esztergomi, az érsekújvári és a nyitrai levéltárakban. Amikor már úgy éreztem, hogy elég adatot gyűjtöttem össze, akkor meg kellett tanulnom a szerkesztést. Technikai szempontból is kezdő voltam. Bár Debrecenben néprajz szakon végeztem, de ettől függetlenül amatőrnek számítok a helytörténet írás területén. A szerkesztőm Zombori István, szegedi történész, sokat segített, biztatott. 
A nehézséget az is fokozta, hogy Nána történelmileg nem egy nagy jelentőségű település. Esztergom királyi város számára ez egy kis major volt. Nagyon érdekelt, hogy ebből mit tudok feltárni és ez nagy élmény volt számomra.

Bizonyára akadtak nehézségek.
A legnehezebb az volt, hogy az 1800-as évekig az okiratok latin nyelven íródtak. A templomunk történetét egykori papunk – aki már nincs közöttünk – lefordította, amiért hálás vagyok. Másrészt a település harminc évig Párkányhoz tartozott. Falun belül nem íródott egy dokumentum, de még krónika sem. Ez nagyon megnehezítette a munkát.
Nem volt egyszerű összehozni a kiadás anyagi hátterét sem. Szomorú, hogy a község nem adott semmilyen támogatást a könyvre. A kiadás egy részét pályázatból a többit saját, illetve szponzori segítséggel tudtam kifizetni.

Mennyire érdekli a mai fiatalokat a régmúlt?
Az iskolában gyakran feladatként is megkapják a diákok, hogy írjanak a településük múltjáról. Mindezt abból tudom, hogy a diákok többször kérték segítségemet. A Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulásunk két alkalommal szervezett honismereti vetélkedőt Szülőföldem szeretlek címmel, ahol az alap- és középiskolások is bekapcsolódhattak. Kellemesen meglepődtünk, mennyire érdekli a gyerekeket a helytörténet. Falujuk múltját, érdekességeit dolgozzák fel, és vetélkedő formájában nagyon élvezik. Országos viszonylatban is vannak ilyen versenyek, de ezeknek nem vagyok híve. Ezt nem verseny formában kell megszervezni, mert aki dolgozik, feltár valamit, az mind értékes munka. Minden csoportot díjaztunk és mindenkit elvittünk egy nyári kirándulásra Bugacra. 

Hogyan látja a település lakói érdeklődnek a könyv iránt? 

Akik nemrég költöztek a faluba, még nincs olyan érdeklődésük a múlt és ezáltal a könyv iránt sem. Bizonyára más településen is így van. A régi nánaiaktól olyan visszajelzéseket hallok, hogy felolvasták a családban, mert még ilyen nem volt a kezükben. Ez mindent kárpótol, és örömmel tölt el! 
Manapság sokan elindulnak a nagyvilágba, azt sem tudják honnan és hová tartanak, nem szeretik a településüket, pedig fontos lenne a múlt ismerete. Fontosnak tartom, hogy erősítsük a lokálpatriotizmust.
Nánával kapcsolatosan úgy hozta a sors, hogy 1960-ban Párkány része lett, ezáltal nem volt se önkormányzata, iskoláját pedig elvették. Volt, aki azt sem tudta, hogy Nánára költözött. A rendszerváltást követően véghez vittem Nána önállósulását. 

Nem helyeslem, hogy egy kívülről jött szlovák történész megrendelésre felkutassa és megírja a település történetét. Megjelentek ilyen falutörténetek. Ezzel senkit sem akarok minősíteni, de biztos vagyok benne, aki részese a településnek, és szívügye a helytörténeti könyv megjelenése, más hangvétellel írja meg.

Ön a Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulás elnöke. Mi a társulás tevékenységi köre?
Kulturális társulásként jött létre, majd 2009-ben átalakultunk a honismeret irányába, mert úgy éreztük, hogy nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Helytörténeti tanácskozásokat szervezünk, és minden egyes találkozón bemutatásra kerülnek a régióban megjelent kiadványok. Továbbá a magyarországi Honismereti Szövetségtől is jönnek szakemberek előadást tartani. A lényege, hogy a régióban megpróbáljuk fellendíteni a helytörténeti témakört, hogy a települések is foglalkozzanak ezzel.
Fontos volt számunkra a lengyel-magyar kapcsolat létrejötte és ezt a mai napig ápoljuk. Mindez a Sobieski-szobor felállításával kezdődött. Azóta volt lengyel-magyar kulturális napunk is. Ez évben a régión belül a lengyel menekültek felkutatására összpontosítunk. Párkányban egykor a lengyel menekülteknek volt táboruk, Dunamocson iskolájuk is. Viszont minderről semmilyen hivatalos papírra nem akadtunk. Az ez évi alapiskolák és középiskolák számára meghirdetett regionális vetélkedő témájaként adtuk meg, hogy a diákok is próbáljanak besegíteni ebben a kutatásban. 
Ez évben 12. alkalommal rendezzük meg a történelmi konferenciát. Idén a 100 éve kitört I. Világháborúval foglalkozunk. Nagy öröm számunkra, hogy más régióból is jönnek hallgatók, érdeklődők. 

Számos dologgal foglalkozik, miként győzi mindezt?
Mindig így éltem, sőt ennél még többet vállaltam. Örökmozgó ember vagyok. A könyv elkészítése azért húzódott el ilyen hosszú ideig, mert a többi munkámnál határidők voltak, amiket be kellett tartanom. Emellett ott a család, a háztartás is. Sokszor elgondolkodom, hogy vajon meddig lehet ezt csinálni? Látom a tőlem idősebbeket, hogy aki ebbe benne van, egyszerűen nem tud leállni, akkor sem, ha ellenszélben van. Én is sokszor vagyok ellenszélben.

Milyen céljai vannak?
A magánéletben fontos, hogy legyen egészség, békesség és szeretet. A másik alapvető dolog, hogy a magyarságomért egész életben a kiálltam. Amire épp szükség volt, azt megtettem, ha kell tüntetni mentem vagy épp ünnepelni.
Inkább rövid távú célok vannak. Amit eddig elképzeltünk, azt meg is valósítottuk. Ilyen volt a székely kapu felállítása vagy a Trianoni emlékkő. Jelt kell hagynunk, az utódok számára. Nem nekem, hanem a közösségünknek.
Rengeteg fotó gyűlt össze, amelynek nagy része kimaradt a könyvből. Ezekből egy fotókönyvet tervezek készíteni a Csemadok 65. évfordulója alkalmából. Remélem sikerül megvalósítani. 
Harminc évet töltöttem a Csemadok járási szervezeténél, ami fantasztikus időszak volt. Azokról az eseményekről, amiket szerveztünk, videó dokumentáció segítségével őrizzük, de jó volna mindezt könyv formájában is megjelentetni. Ehhez rengeteg idő kell és azok a kollégák segítsége, akikkel együtt dolgoztam. 
Amíg erőm van, addig biztos nem mondom azt, hogy pihenek. Segítek bárhol, ahol tudok!

Ando Krisztina
Fotók: a szerző
(Megjelent: Felvidék.ma, 2014 márciusában)

2014. március 25., kedd

Elszántan az állatok védelmében

Beszélgetés Tornóczi Renáta önkéntessel

Renáta önkéntes. Nálunk nyugatabbra természetes, hogy élete során mindenki dolgozik önkéntesként. Tudjuk, vannak felelőtlen állattartók, akik nem tudatosítják, hogy az állat nem játékszer, amelyet ha megununk, csak félredobunk. Tornóczi Renáta (21), az Állatok Szabadsága nonprofit szervezet önkéntese azon van, hogy mindezt megfékezze. A perbetei lány következetesen menti a rászoruló állatokat.

2014. március 21., péntek

„Vagány srácok kicsit komolyabban”

Interjú Rómeó Vérzik zenekarral  

Sikert sikerre halmoz a felvidéki rockzenét játszó magyar zenekar, a Rómeó Vérzik. A múlt évben nagykorúvá vált banda mindezt igazán kiérdemelte. Kovács Koppányt a zenekar énekesét, basszusgitárosát kérdeztük az elért sikerekről, az új albumról és a jövőbeli tervekről.

2014. március 16., vasárnap

Felelősségvállalással a valódi kapcsolatok útján

Beszélgetés Csernus Imre pszichiáterrel

Egy párkapcsolat alapja a szeretet, a bizalom és az, hogy társként tekintsünk a másikra. Az utóbbi években valami megváltozott. Felületessé váltak a kapcsolatok, gyakorivá a válások. A házaspárok könnyen feladják a küzdelmet. Mi lehet az oka? Valóban igaz szeretettel fordulnak egymáshoz? Ezekre a kérdésekre kaptam választ Csernus Imre pszichiátertől. 

2013. november 18., hétfő

Akinek fontos a hiteles, tiszta forrás és tudás

Beszélgetés Farkas Lőrinc Imre egyetemalapítóval


A Nyitracsehi Jurta Látványtárban elgondolkodtató előadást hallhatott a közönség Farkas Lőrinc Imre vallásbölcsész, egyetemi alapító előadásában, ahol a nemzeti műveltségünk forrásait vette górcső alá. A Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítójával beszélgettem az egyetem alapításáról, céljáról és a magyar oktatás helyzetéről.

2013. november 3., vasárnap

„Összefogással tudunk működni”


Interjú Ladányi Lajos Zoboralji Kulturális és Információs Központ vezetőjével

A Zoboralji Kulturális és Információs Központ fontos szerepet tölt be Zobor-vidékén, ahol a felvidéki magyarság egy végvárának tekinthetjük. A kezdetekről, a feladatokról, a jelenlegi helyzetről beszélgettem Ladányi Lajossal, a központ vezetőjével. 

2013. szeptember 28., szombat

„Csak szeretettel lehet társadalmi munkát végezni”

Beszélgetés Dobosi Róbert kitüntetettel


Szeptember 4-én a pozsonyi Magyar Nagykövetségen az augusztus 20-i államünnep alkalmából Magyar Ezüst Érdemkeresztben részesült Dobosi Róbert a felvidéki magyarság naszvadi közösségének érdekében évtizedeken át kifejtett, széles körű és hatékony társadalmi és közéleti tevékenységéért, továbbá a helyi szintű felvidéki magyar kulturális és közélet szervezéséért és önzetlen támogatásáért, a szlovákiai magyar közösség felemelkedéséért, sorsának jobbá tételéért folytatott áldozatos munkája, példamutató emberi magatartása, sikeres életútja elismeréséért. Többek között az ő nevéhez fűződik a Tűzvirág – Művészetek hete tíznapos rendezvény, illetve ő volt a Harmónia-díj szlovákiai magyar zenei elismerés egyik kezdeményezője és megalkotója. Ez alkalomból kérdeztük a munkájáról, sikereiről és további terveiről.

2013. szeptember 23., hétfő

„Csak legyen mindig egy kis színház!”

Beszélgetés Becse Szabó Ilona operetténekessel


A találkozásunkra egy kedves, szerény hölgy érkezett, pedig kivételes szoprán hangjával van mire büszkének lennie. A Naszvadon élő Becse Szabó Ilona opera és operetténekes meghódította a hazai nagy színházakat és számos nemzetközi, rangos versenyen bizonyította tehetségét. Beszélgetésünkkor azonnal megnyílt és őszintén beszélt karrierjéről, vágyairól és félelmeiről egyaránt.

2013. augusztus 8., csütörtök

Évfordulós emléktúra a Kárpát-medencében

Beszélgetés Kovács Tamás utazóval


„...mert az utazás az embert érleli, sok oldaluvá köszörüli, hidjétek, az felséges, ha az ember egy időre minden baját otthon hagyja s külföldön kiszellőzteti magát, elméje kiderül és szíve fogékonyabbá lesz minden örömre” – Majer István. Ez az idézet olvasható a kürti Kovács Tamás honlapján, akit az újság olvasói is jól ismernek. Egy utazó, aki kerékpárral járja a hegyeket-völgyeket, és megmutatja, hogy másként is lehet világot látni csak idő és elszántság kérdése. Vele beszélgettem az idei Majer István Emléktúra terveiről, céljairól, hiszen egy hét múlva útnak indul.

2013. július 28., vasárnap

„Emberség legyen mindnyájunkban…”

A dunaszerdahelyi könyvbemutatón,
középen Jakubecz Márta
Beszélgetés Jakubecz Márta írónővel

Lélektől lélekig szólnak a könyvei. Talán így lehetne legtömörebben megfogalmazni Jakubecz Márta írói munkásságát, aki mindemellett tanárként tevékenykedik. A gyermekrajongó tábora épp olyan népes, mint a felnőtteké. Miként kezdte írói pályafutását? Hogyan került kapcsolatba a vallással és ki is valójában Jakubecz Márta? Erről beszélgettem a felsőszeli írónővel, publicistával, tanárnővel.

2013. július 6., szombat

Magyar motívumokkal nagyszerűt alkotni

Beszélgetés Szarka Zsuzsanna divattervezővel 

Egykor tanárként tevékenykedett. Ma már tervez, rajzol, anyagokat, szalagokat, zsinórokat válogat… a divatszakmában sürög-forog. Egyedi stílusával valami újat és egyben hagyományosat teremt, hiszen gyakran visszanyúl a magyar népi motívumokhoz és azok jelentésvilágához. Szarka Zsuzsanna mára elismert divattervező, aki Nádszegen él, vezeti szalonját és júniusban Budapest, Győr, Szigliget és Zsigárd után Vágfarkasdon tartott nagysikerű divatbemutatót. Vele beszélgettem a divatszakmáról, az egyedi stílusáról és az aktuális trendről.

2013. június 9., vasárnap

KLIKkesedés a barátság jegyében

Beszélgetés a Kassák Lajos Ifjúsági Klub szervezőivel

2013 év elején „reinkarnálódott” a 20 évvel ezelőtti érsekújvári KLIK, azaz a Kassák Lajos Ifjúsági Klub. Hagyományokhoz híven a helyi Csemadok pincéjében szervezi rendezvényeit. Sokan felfigyeltek a megmozdulásra és csak találgatják, ki vagy kik állnak a kezdeményezés mögött. A kilétüket kérésre mi sem fedjük fel, egyenlőre maradjon titok a titok, viszont a múltról, az újjászerveződésről és a jövőbeli célokról többet is megtudtunk.

2013. május 31., péntek

A kihívásokkal teli rock világa

Beszélgetés Schrott Péterrel, a Tűzmadár énekesével


A The Voice című zenei tehetségkutató műsorban vált ország-világ előtt ismerté, hiszen a legjobb 12 között végzett, így Magyarország legjobb rock hangja lett. Gyerekkora óta élete a zene. Bevallása szerint az énekléshez a motivációt édesanyja adta, aki nem igazán hitt fia énekesi pályájában. Schrott Péter májusban Felvidéken adott koncertet a 14 éve működő Tűzmadár zenekarral. Ennek  kapcsán beszélgettem vele a rock zenéről, a karrierjéről és a céljairól.

2013. május 28., kedd

„Egy szobornak változást kell előidéznie a lelkünkben”

Beszélgetés Nagy János szobrászművésszel


Május 15-én felavatták gróf Esterházy János szobrát Budapesten, amelynek alkotója Nagy János felvidéki szobrászművész. Egy szobrász, akinek műveit számos közgyűjtemény őrzi, többek között a Vatikáni Múzeum is. A művész őszintén beszélt munkásságáról, életpályájáról, nehézségeiről és alkotásairól egyaránt. Legújabb műve, az Esterházy Jánosról alkotott szobra, egyedi és formabontó. A mártír politikus miért pont ilyen ábrázolást kapott? Nagy János erre is válaszolt.

2013. május 26., vasárnap

Strba Sándor Pátria-díjas helytörténész lett


Udvard idén 17. alkalommal adott otthont a szlovákiai magyar helytörténészek találkozójának. A rendezvényt a helyi önkormányzat, a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica és a Csemadok április végén közösen szervezte meg.
A rendezvény keretén belül adták át a Pátria-díjat, amit idén Strba Sándor érsekújvári helytörténész kapott. Érsekújvár krónikása 25 éve aktívan foglalkozik a helyi történelemmel és számos könyve megjelent ebben a témában. A nyugalmazott pedagógus feleségével együtt magánykönyvtárat is vezet Bibliotheca Kaláka néven. A díjazottat kérdeztük munkájáról és a kitüntetéséről.

2013. május 15., szerda

Aki gyermeki lélekkel csodálkozik rá a világra


Beszélgetés Müller Péter íróval, előadóval


Egy igaz EMBER csupa nagybetűkkel. Sokan vártunk rá Érsekújvárott. Végre eljött és bearanyozta az esténket. Úgy ittuk szavait, mintha sivatagban élnénk. Könyvei és előadásai gyógyírként szolgálnak a legtöbb ember lelkének. Oly sok bölcs gondolata van, miközben végtelenül kedves, szerény ember. Müller Péterrel beszélgettem – aki szemfülesen egy pillanatra a helyzetet is megfordította – az életről, a párkapcsolatokról és a munkásságáról.

2013. május 9., csütörtök

Akinek festményei visszatükrözik a lelkét


Beszélgetés Bresťák Sándor festőművésszel


Kedvenc színe a sárga – ezt kedves felesége árulta el nekem. A legtöbb festményébe igyekszik belecsempészni. Ez a szín az öröm, a boldogság és az energia színe. Ez tükröződik vissza a képeiről is, amelyek megnyugtatóan hatnak a szemre, lélekre egyaránt. Emellett egyértelműen lokálpatrióta, hiszen szülővárosa, Érsekújvár központi témaként szerepel munkásságában. Színek és évek című jubileumi kiállításának megnyitóján beszélgettem Bresťák Sándor érsekújvári festőművésszel.

2013. április 21., vasárnap

Szükséges a felnőttképzés kiépítése


Interjú Losonci Lászlóval, a felnőttképzési konferencia szervezőjével

A felnőttképzés gyakorlata nálunk még gyerekcipőben jár, de ugyanez Magyarországon évtizedek óta jól működik. Múlt évben Nyíregyházán elindult egy nemzetközi konferencia-sorozat, amelyre Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezett a hallgatóság. Tőlünk az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola és az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia képviseli Szlovákiát, de további érdeklődőket is szívesen várnak. A konferencia-sorozat fontosságáról és a felnőttképzés lényegéről kérdeztem Losonci László szervezőt.

2013. április 14., vasárnap

„Minden munkát kihívásnak tekintek”


Beszélgetés Csámpai Ottó egyetemi tanárral


Március 15-e alkalmából Áder János Magyarország köztársasági elnöke Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette Csámpai Ottó egyetemi tanárt Komáromban. A kitüntetést egyetemi kutatómunkájáért, Szlovákia magyarlakta településein, a Zoboralja magyar falvaiban hosszú évek óta folytatott etnoszociológiai kutatásaiért, a nemzeti-etnikai azonosságtudat problémáinak vizsgálatáért és tudományos igényű feldolgozásáért kapta. A kitüntetés alkalmából Csámpai Ottóval beszélgettem eddigi munkájáról és céljairól.

2013. március 22., péntek

Örökmozgó az örökös ellenszélben


Beszélgetés Schuster Lóránttal, a P.Mobil zenekar vezetőjével


A szókimondó, a nyughatatlan örökmozgó P.Mobil március 16-án ünnepi koncertet adott Perbetén, amelyet a Tumultus Polgári Társulás szervezett. A koncert fantasztikus volt, régi és új számoknak egyaránt lelkesedett a közönség. A koncertre való ráhangolódást a zselízi Nautilus zenekar adta, az utózöngéről pedig a zoborlaji M-Rock gondoskodott. Jó volt együtt szórakozni és egyútal ünnepelni. Ez alkalomból Schuster Lóránttal a P.Mobil zenekar vezetőjével beszélgettem a múltról, a zenekarról, a tevékenységükről és az ünnepről.