Margóra #01

Forrás: net

Lassan közeledik a hétvége. Múlt héten ilyenkor még javában télízű volt minden. Pénteken még jól jött a nagykabát a hó ellen, de szombatra Holle anyó megunta a dunyha rázását. Talán elfáradt, vagy valóban megunta a munkáját. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nagyon örülök a friss, üde, napsütéses időnek. Kétségkívül a tavasz kopogtat az ajtón. Én beengedem, remélem, ezzel nem vagyok egyedül! J

A tavasz, a szép idő engem mindig munkára ösztökél. Lehet a blog létrejöttét is a tavasz íze, zamata, illata… inspirálta. Igazából fogalmam sincs, de talán erre a kérdésre nem is keresem a választ, hogy miért pont a tavasz első napján történt mindez…

Ahogy már a beinduláskor is írtam, megjelent írásaimat szeretném közölni. Átnéztem az archívumot, és az elmúlt két-három évből találtam pár érdekes cikket. Így ne lepődjetek meg, ha az írás végén 2009-es vagy 2010-es dátumot találtok.

Aki ismer, azt tudja, hogy szeretek utazni, úgy helyek megismerni. Ez nem azt jelenti, hogy évente számos külföldi utazáson veszek részt, és mindenféle egzotikus helyeken megfordulok. Bár így volna! Hm… J

De ha lehetőség adódik, akkor útra kelek!

Kiskoromban a Vasárnap c. magazint lapozva mindig arra vágytam, hogy majd én is járom a világot, és amit látok és megtapasztalok, azt papírra vetem és megjelentetem a Glóbusz c. rovatban. (Aranyló Prága cikkem pont ebben a rovatban jelent meg. Ezzel akkor egy szeletnyi álom vált valóra.) Annak idején határozottan úgy gondoltam, hogy a hivatásos Glóbusz utazó, egy rendes szakma. Manapság lehet, hogy valaki abból él, hogy utazgat és járja a világot (ha valaki tud ilyen betöltendő foglalkozást, akkor azonnal szóljon!), de ez elég szűk rétegnek adatik meg. Sebaj, álmodozni jó, és az álmok azért vannak, hogy megvalósítsuk őket! (Az e heti idézetben is utalok erre…)

És senki se feledje „Ha feladod az álmaid, meghalsz, élve halsz meg!” – Edda.

Éljen a tavasz és az álmok! J