A Kárpát-medencéről másként

Balintszkiy professzor a könyv méltatása közben.

Trianon előnapján, június 3-án vasárnap a Nyitracsehi Jurta látványtárban Csámpai Ottó könyvbemutatójára került sor. Közép Európa = Kárpát-medence c. könyv érdekessége, hogy orosz nyelven jelent meg, amit Alexander Balitszkiy történész, az Izsevszki Állami Műszaki Egyetem rektorhelyettese méltatott.

Csámpai Ottó szociológus többször járt Udmurtiában, ahol segítő, baráti kapcsolatokra tett szert. Balintszkiy történész barátként méltatta a könyvet. „Az udmurtokról (votjákokról) annyit tudni kell, hogy mivel nemcsak nyelvi, hanem – mint a kutatási eredmények bizonyítják – vérségi rokonaink is, nemcsak a finnugor, hanem a magyar-türk kapcsolat hívei is elfogadják őket rokon népként. Mivel túlnyomórészt oroszul beszélnek, ezért írtam a könyvet oroszul. Nem beszélve arról, hogy a jövőben is számíthatunk az ott élő etnikumokra, hiszen nemcsak rokonnépekről van szó, hanem sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a gazdaságukban, főleg az energia-források területén” – nyilatkozta lapunknak Csámpai Ottó.

Magyarországon kívül nincs még egy olyan ország, amely önmaga nemzetével lenne határos. 1920 óta ez a helyzet áll fent. Előtte az egész Kárpát-medencét betöltötte, amelyre a soknemzetiségű lakosság volt a jellemző.

A könyv etnoszociológiai szempontból vizsgálja azt a földrajzi egységet, ahol élünk. Az etnikumok alakulását dolgozza fel szociológiai szempontból. Külön fejezetben foglalkozik a Szent Korona eszmére épülő Hungarus nemzettudatról, amely elismerte mindazok külön azonosságát, akik eredetükben, nyelvükben és szokásaikban elkülönültek. Emellett a szerző fontosnak tartja, hogy rámutasson az egyes kapcsolatok és viszonyok alakulására, mindezt a napjainkig. A globalizáció jelenségével és annak hatásával is foglalkozik. A Kárpát-medencében élő (kis) nemzetek sorsáról szól a könyv, amelyre megoldásként túlélési stratégiákat sem hagyhatja ki.

A mű megszületéséhez hozzátartozik, hogy szerzője már három könyvet jelentetett meg magyar és szlovák nyelven hasonló témában, illetve egy-egy probléma kifejtésével kapcsolatosan.

A közönség sorai is igazán színesre sikeredtek, hiszen a felvidéki, az anyaországi magyarok mellett jól megfért a szlovák, az orosz és a tatár nemzetiségű is. Ez is jól mutatja, hogy a nyelvi határokat csak emberséggel lehet átlépni, amelyet a Nemzeti Összetartozás napja is megerősíti.

Vladimir Vladykin 


                              A Balaton tenger

                    Van egy csodálatos tenger – Balaton,
                    Amelyben a magyarok mindörökre eltemették a
                    Bút és bánatot 
                    És most már csak sütkéreznek és
                    Fürödnek ott.
                    Van egy csodálatos hegy, a Gellért,
                    Ahol a magyarok örökre felakasztották
                    Az erejüket és büszkeségüket,
                    És most már csak a turisták sétálnak ott,
                    Csodálkozva és érdeklődve.
                    Van egy csodálatos város – Budapest,
                    Ahová a magyarok elhintették
                    A boldogságukat és gyönyörűségüket,
                    És most egyszerűen csak élnek, vagy
                    Várva az autóbuszra, zúgolódnak.
                    Az egész pedig – a csodálatos Magyarország,
                    Ahol csodálatos magyarok élnek,
                    Akik csárdást táncolnak,
                    Tokajit isznak és olyan
                    Paprikát esznek,
                    Hogy utána vizen járva átkelhetsz a Dunán,
                    Amely, mondják: valaha égszinkék volt.
                    És egyszer, lehet majd megint olyan lesz.
                    Magyarok,
                    Békét és boldogságot nektek!
                    Ugyanúgy mint nekünk is, a többieknek!

                    (Fordította: Csámpai Ottó)

A.K.

(Megjelent: Szabad Újság 2012 júniusában)