Harley, rock’n’roll, szabadság – egy életérzés és egyben életvitel. Mindennek az alapját az amerikai típusú több száz kilós fémparipák adják. A motorosok külön világot alkotnak, de ugyanolyan egyszerű emberek azzal a különbséggel, hogy nem akarnak mindenáron beállni a tömeg közé. Felvállalják magukat, és összetartó bajtársi kapcsolatokat ápolnak. Az Érsekújvári Motoros Klub – amely Szlovákián a legjobban működő motoros klub – tagjaival beszélgettem, akik idén már a 11. Motofesztet szervezték meg Kamocsán.
Milyen a motoros klubotok élete?
Nemzetközi szintű barátságokat ápolunk. Minden jelentős motoros találkozón részt veszünk. A környező országokba is sokat járunk. Motoros túrákat kihagyjuk, ennek az okát a benzin árában kell keresni. Régebben egy motorozás nem került többe, mint egy ebéd. Ma már sajnos nincs így.
A nemzetközi barátság megmutatkozik a motoros találkozón is.
Így van. Voltak itt csehek, lengyelek, magyarok, szlovének, horvátok, németek. Mi is eljárunk az ő rendezvényükre, így a látogatás kölcsönös.
Annak idején miként indult a motoros találkozó?
2001-ben spontán indult egy jó ötlet alapján. A kamocsai oázisban úgy gondoltuk, hogy szervezünk egy jó kis bulit, és a következő évben folytattuk. Ez az egyetlen motoros találkozó Szlovákián, amely nem azért szerveznek, hogy haszon legyen belőle. Ez valóban a motorosok számára van. Aki motorral jön a befizetett jegy áráért – amely igazán nem drága – kap egy trikót, az érkezéstől függően ebédet vagy vacsorát, sört, kitűzőt, így lényegében a jegy jelentős részét vissza is kapja. Azon vagyunk, hogy mindenkinek jó hangulatot teremtsünk. Idén a 3500 látogató számára volt diszkó és blues stílus is. A rock vonalát természetesen meghagytuk. Kritizálnak amiatt, hogy nem hívunk magyar és szlovák zenekarokat, de a minél jobb hangulat érdekében az ismert zenéket helyezzük előtérbe.
A motorosok mellett gondoltunk azok a családjaira is. Gyerekeknek is volt szórakozási lehetőség, ugráló várakkal, a határban lévő repülőtéren pedig sprinteket szerveztünk a speed típusú motorosoknak. Így mindenki megtalálja a maga programját. Úgy szervezzük, hogy ez legyen a motoros életnek a helyi ünnepe.
11 év után sikerült elérnünk, hogy éjjel senki nem bömbölteti a motorját, hanem nyugalom volt. Az elmúlt évek alatt a színvonal is emelkedett. Még mindig vannak olyan motoros találkozók, ahol nem kínálnak semmit sem: gondolok itt a tisztálkodási lehetőségekre, a higiéniára, az étkezésre, a megfelelő programra… Vannak olyan vendéglátósok és vállalkozók is, akik a növekvő forgalom, illetve a haszon érdekében szerveznek motoros találkozót. Mi pont ezek ellen vagyunk, hogy ne a profitról szóljon. A szervezést hagyják meg a motoros kluboknak. Ezáltal vannak, akik rossz szemmel néznek ránk.
A találkozó egyik apropója a motoros felvonulás. Milyen érzés a saját találkozón több száz motorossal felvonulni?
Nagyon jó. Még sehol nem láttam ekkor motoros felvonulást. Egy kicsit rövidebb a szakasz, mint annak idején volt, de így biztonságosabb. Meg kell jegyeznem, hogy nem csak a felvonuláson, de az egész találkozó ideje alatt semmilyen baleset vagy incidens nem volt.
Az elmúlt években volt-e olyan pozitív esemény, amelyet szívesen emlegettek?
Úgy 3-4 évvel ezelőtt kiöntött a Vág, és elárasztotta az egész kempinget, ki kellett mindenkit költöztetni. A következő éven újból esett némi eső, de mégis eljöttek ugyanazok az emberek. Ennek nagyon örültünk, hogy nem pártoltak el. Volt már, hogy anyagilag mínuszban voltunk, de a következő évben akkor is megrendeztük.
A jövő évre már vannak tervek?
Szeretnénk, ha a motoros találkozó újból szeptember elején lenne. Ezzel reméljük az időjárás is kegyesebb lesz hozzánk.
A motoros találkozókon kívül más rendezvényeken is részt vesztek?
Nyáron a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek táborában motoroztatjuk a gyerekeket. A sérült gyerekekhez is járunk ugyanezzel a céllal. Minden évben mikuláskor édességet viszünk a kórházban lévő gyerekosztályra. Most épp a kamocsai óvodának gyűjtünk pénzt.
A család támogatja ezt a fajta életformát?
A családunk elfogadta a mi életstílusunkat, és nem csinálnak ebből problémát. Úgy gondoltam, hogy a demokráciával nem lesznek előítéletek. De tévedtem, most rosszabbak az előítéletek, mint régen. Sok hátrány származik abból, hogy nem olvadunk be a tömegbe, nem úgy öltözködünk, ahogy a rendszer megkívánja stb. Nem azért élünk így, mert feltűnési viszketegségünk van, hanem egyszerűen ez az életforma a miénk.
Mi a lényege a klubotoknak?
A legfontosabb, hogy összetartunk. Bármi van, számíthatunk egymásra, és egymást segítjük jóban, rosszban. Fontos, hogy mindenki őszintén és jó szándékkal tegye a dolgát. Emellett a becsület és a tisztelet ott van a szabályaink között. Otthon is eszerint élünk.
A.K.
Kép: NZ IMC
(Megjelent: Szabad Újság 2012 októberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése