„In veritate iustus sum huic fraternali societati – Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”
 |
| Cseke László előadása a lovagrendről. |
Október közepén Visegrádon tartotta rendi ülését a Szent György Lovagrend, ahol magyarországi, erdélyi és kárpátaljai priorátusok mellett a Felvidéki Nagypriorátus több tagja is elismerő kitüntetésben részesült. Csámpai Ottó nagyprior, valamint Molnár László és Vermes István lovagrendi tagok vehették át eddigi munkájukért a megérdemelt elismerést. Mindemellett két olyan köztiszteletben álló személy kapott tiszteletbeli lovagrendi rangot, mint Papp Lajos szívsebész professzor és Farkas Bertalan űrhajós.
Az egész éves hasznos tevékenység mellett ez is mutatja, hogy komoly lovagrendről van szó. De manapság különféle lovagrendeknek se szeri, se száma. Mi az, amitől a Szent György Lovagrend különbözik a többitől és mitől hiteles? Ezekről beszélgettem Cseke László megbízott kancellárral.
 |
| Farkas Bertalan űrhajós tiszteletbeli lovagi címet kapott. |
Számos lovagrend létezik. Sőt a Szent György Lovagrendből sem egy van. Mi erre a magyarázat?
Ha megnézzük, hogy a különböző Szent György Lovagrendek miként alakultak, akkor kronológiai sorrendben elsőként, 1990-ben Visegrádon szerveződik újjá a Szent György Lovagrend. A 11 alapító tag jegyzőkönyvben kinyilatkoztatta, hogy mivel az 1326-ban Károly Róbert által Visegrádon megalapított Szent György Lovagrend törvényes fennállása soha nem szűnt meg, ezért kezdeményezték a rend felélesztését. Már az a tény, hogy Visegrádon van a rend székhelye, sokatmondó. Mi több, a királyi palota lovagtermében ülésezünk, amelyben annak idején valószínűleg Károly Róbert létrehozta a rendet.
Az első tíz év nehéz volt. Az alapszabályt a jogászok folyamatosan csiszolgatták. Ez időben születtek olyan döntések, amelyek utólag hibásnak bizonyultak. Egyik volt tagunkat a magisztrátus megbízott az Egyesült Királyságban a lovagrend megszervezésével. Erre meg is kapta a hivatalos megbízólevelet. Kis idő elteltével büszkén jelentette, hogy ő lovaggá ütötte Erzsébet királynőt és Margaret Thatchert. Megkérdeztük, hogy mi okból ütött lovaggá bárkit is, hiszen ez nem tartozik az ő hatásköréhez. Innentől kezdve önálló útra tért és létrehozta a lovagrendi bizniszt, ahol évente 2-3 lovagi avatást szerveztek. A nagyüzemi avatások következtében 1500 fős csoport alakult. Mindezt a magisztrátusunk sem hagyta szó nélkül, és megindította az első jogi eljárást. Ennek az volt a lényege, hogy egyrészt levédtük a Szent György Lovagrend elnevezést és a címert, és bejegyeztettük a Szabadalmi Hivatalba. Másrészt bepereltük jogosulatlan névhasználatért. Ezt tettük az összes olyan társasággal, amiről tudomást szereztünk és volt olyan székhelye, ami alapján az idézést ki lehetett küldeni. Az összes pert a bíróság megszüntette, ugyanis egyszerűen nem volt ellenfél, aki ellen a pert folytatni lehetett volna. Ahol viszont volt ellenfél, abban az esetben nálunk olyan jogi hiányosságok merültek fel, amire a bíróság azt mondta, ugyan egyértelműnek látszik, hogy jogtalanul használják a mi szervezetünk nevét, de mi nem tudjuk egyértelműen bizonyítani, hogy mi vagyunk a tulajdonosai ennek a névnek.
Azóta született valamilyen érdemi megoldás?
Idén jutottunk el oda, hogy már nem magánszemély, hanem maga a lovagrend a név és a címer tulajdonosa. Ebben az évben megnyertünk egy pert a Nemzetközi Szent György Lovagrend Vitézei Társasággal szemben. A másik társaságot eltiltották attól, hogy használja a Szent György nevet és a szimbólumot, amely eddig megegyezett a miénkkel.
Gyakorlatilag mindez egyetlen társaságot sem riaszt vissza attól, hogy továbbra is gátlástalanul használja a nevet és az általunk használt jelképeket. Gyakorlatilag ezen társaságok nem folytatnak különösebb érdemű tevékenységet.
Jelenleg milyen a viszony a Szent György Lovagrend és a különböző állovagrendek között?
Semmilyen. Ahol találkozunk ezekkel a lovagrendekkel, elmondjuk nekik, hogy amit ők tesznek az hiteltelen, és ez a mi hitelességünket rontja. Megkérjük őket, hogy hagyják abba mindezt, de különösebben ez őket nem zavarja.
Mi egy nyitott szervezet vagyunk, ahol mindenkit szívesen fogadunk abban az esetben, ha teljesíti azt, ami minden rendtársra vonatkozik. Nem probléma, ha másik lovagrendből jön át. Arra viszont nincs lehetőség, hogy egyszerre 10-20 vagy akár 50 embert beemeljünk egy csoportból, mert ezzel a rendi alkotmányunkat rúgjuk fel, és olyan lehetetlen helyzetet teremtenénk, amit nagyon nehéz lenne kezelni. A jól működő szervezetünket nem szabad kockára tenni azzal, hogy elkezdjük felhígítani csak azért, hogy többen legyünk, vagy azért, hogy ne legyen semmilyen problémánk más szervezettel.
Mi az, amiben különbözik az Önök lovagrendje a többi lovagrendtől?
Rendünk elmondhatja magáról, hogy a tiszteletbeli nagymesteri címet egy királyi herceg tölti be, aki hiteles Anjou leszármazott: Bourbon Lajos Anjou királyi herceg, aki 2004. május 2-án ünnepélyes keretek között volt beiktatva ebbe a tisztségbe. Ő egy rendkívül karizmatikus egyéniség, hét nyelvet beszélő, abszolút intelligens, fess fiatalember, aki ráadásul hihetetlen módon kedves és barátságos. A kapcsolat a lovagrend és a nagymester között a mai napig élő és rendszeres. Egyetlen más lovagrendnél sincs így.
Mindegy, hogy hány Szent György Lovagrend létezik, azt kell kiderítenünk, hogy a szervezet hiteles-e, vagy sem. Szentül hiszem, hogy a lovagrendünk hiteles munkát végez, így nekünk semmi félnivalónk nincs egy másik szervezettel szemben. Nyugodtan belenézhetünk bárki szemébe.
Jelenleg azt látom, hogy folyamatosan fogy a levegő ezek körül a lovagrendek körül. Miután a magisztrátusunk a priorátusoktól minden évben megkapja az elvégzett munkával kapcsolatos jelentéseket, büszkék lehetünk tagjainkra, priorátusainkra. A munka hosszútávon meghozza a gyümölcsét.
Nagy segítség az is, hogy sokszor az állovagrendek saját maguk „világosítják” fel a szűkebb-tágabb környezetüket, nekünk semmit sem kell tenni. Emlékszem arra a riportra, amit egyik közismert énekessel készítettek, amikor a Nemzetközi Szent György Lovagrend Vitézei Társaság tagjává avatták. Ez alkalomból behívták a tévéstúdióba és megkérdezték tőle, hogy mi ez a lovagrend. A válasza az volt, hogy nem tudja. Újabb kérdés hangzott el, hogy miként került a lovagrendbe. A válasz: „Haverom mondta, hogy ez jó buli, és elmentem.”
A többi lovagrendnél az a baj, hogy azzal akarja hitelesíteni magát, hogy megkeres egyébként hiteles embereket, és azáltal gondolja, hogy majd hiteles lesz a lovagrend is. De ez nem így működik! A hiteles ember rögtön hiteltelenné válik, ha egy hiteltelen szervezetbe kerül be.
A lovagrend életében a legfontosabb dolog, hogy olyan embereket válasszunk ki, a működő munkához, akik a legalkalmasabbak erre és hajlandóak legyenek ebben a munkában részt venni. Semminek nem kell, hogy tagja legyek, ha azt nem őszintén, tiszta szívvel és valamilyen szinten eredményesen nem tudom elvégezni. Fontos, hogy ezt minden tagunk érzi és tudja.
Konkrétan mi mindennel foglalkoznak?
Tagjaink között számos orvos, jogász, tanár, különböző tudományokban jeleskedő emberek, intézményvezető és sok tenni akaró található, aki a munkája mellett sok hasznosat letesz az asztalra. Számos karitatív tevékenységet folytatunk, segítünk a rászorulóknak, jótékonysági esteket rendezünk, évente megszervezzük a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat, gyermektáborokat szervezünk a rászoruló gyerekek részére. Idén 19-ik alkalommal szerveztük meg a nyári egyetemünket, amelyre bárki számára nyitva állt az ajtó és sok hasznos tudással gyarapodhatott. A katonai hagyományőrző tagozatunk gyakorta tart bemutatókat a nagyközönségnek. Méltón megemlékezünk ünnepeinkről, és emlékműveket állítunk. Mi több, Rendünk a (poszt)modern társadalom kihívásaira is próbálja megtalálni a megfelelő válaszadást: például az egyik alapvető közhasznú tevékenységünk a természet- és környezetvédelem, amit főleg a természetvédelmi kultúra fejlesztésével és a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatásával kívánunk elérni a fiatalok körében.
Mi az, amire a jövőben jobban odafigyelnének?
Fontos lenne, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amellyel a nyilvánosság előtt is ismertté válhatunk. A saját magunk bemutatása még nem működik kellőképp. Nem igazán használjuk ki a honlapunk adta lehetőséget sem. A priorátusok nagyon sok munkát végeznek, és ha csak azt a jelentést felraknák a honlapra, amit évente a magisztrátusnak küldenek, akkor érdeklődők láthatnák, hogy mennyi mindet tesznek egész évben. Innentől kezdve már nem kérdés, hogy ki a hiteles.
A.K.
Fotók: szerző (2), net (1)
(Megjelent: Szabad Újság 2012 októberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése