„Ezen a földön születtem, szívem, lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és Veletek fogom átélni a rossz napokat, és ha az Úristen kegyelme megengedi, a boldogabb magyar jövőt is” – mondta egykor Esterházy János.
Szeptember 21-én Alsóbodokon ünnepélyes keretek között felszentelték Esterházy János Hűség keresztútját. A 14 stáció Esterházy János utolsó tizenkét évének szenvedéseit jeleníti meg. Az egyes állomásokat megörökítő gyökeres fatörzs jelképezi a Zoboraljáról eredő gyökereket. A gyökerek közé beépített sziklák a hitéhez és elveihez való szilárd ragaszkodást jelképezik. A főcölöp gyökerei között megbújó kő, a Zobor-hegyről lehozott, a millenniumi emlékmű maradványai közül származó gránitkő pedig a vidék szeretetét és az ahhoz való hűségét szimbolizálja.
A nyári fafaragótáborban 12 fafaragó dolgozott az egyes stációkon a nemzetközi tábor résztvevői Felvidékről, Magyarországról és Szlovéniából érkeztek. A Hűség keresztútja az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola és a Zoboralji Információs és Kulturális Központ társrendezésével jött létre.
Az ünnepségen Ladányi Lajos, a Zoboralji Információs és Kulturális Központ igazgatója röviden bemutatta Esterházy János életét és a keresztút jelentőségét. Az ünnepségen felolvasták Molnár Imre Esterházy-kutató, Esterházy-Malfatti Alice, Esterházy János lánya és Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének levelét, amelyben üdvözölték a kálvária felszentelésére összegyűlt zoboralji magyarságot.
„Példakép számunkra Esterházy János mély Istenhite. Példakép minden nehézséggel dacoló magyarsága, és végül példaképül szolgál azon magatartása is, hogy Esterházy János korát megelőzve, elvetett minden faji, nemzeti, és osztálykülönbséget” – írta levelében Esterházy-Malfatti Alice.
Kövér László levelében a hűségre és a kereszt szimbolikájára hívta fel a figyelmet. „A kereszt az emberiség legősibb jelképe. Nem csupán a megváltásé, de a teremtésé, magának a nagybetűs Létnek a jele. Ezért Esterházy János keresztútjára tekintsünk elsősorban teremtő példaként, és gondoljunk arra, hogy a hűség hatalmas, bennünk szunnyadó erő, helyzeti energia, amely bármikor újra életre kelthető” – hangsúlyozta levelében a magyar országgyűlés elnöke.
Az ünnepséget az alsóbodoki női kórus éneke színesítette, majd Ďurčo Zoltán püspöki helynök ünnepi beszéde után felszentelésre került a keresztút, amely a mártírpolitikus ártatlanul elszenvedett börtönbüntetését és meghurcolását elevenítik meg. Az egyes stációkat Hajtman Béla, az alsóbodoki magán-szakközépiskola igazgatója ismertette: Esterházy János börtönleveleiből, beszédeiből, Esterházy-Mycielska Mária naplóbejegyzéseiből, leveleiből, Zofia Mycielska emlékezéseiből és František Miklóško írásából vett részleteket tartalmaztak.
Az ünnepségen tiszteletét tette Balogh Csaba nagykövet, Haraszti Atilla, a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól, Martényi Árpád a Rákóczi Szövetségből, Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa, az alsóbodoki iskolával testvériskolai viszonyokat ápoló szombathelyi Bolyai János Gyakorlóiskola és Gimnázium küldöttsége.
Miért pont Alsóbodokon állították fel az Esterházy keresztutat? Erre a kérdésre Paulisz Boldizsár, a keresztút létrehozója adott választ. „Már a 90-es években folyamatosan leróttuk tiszteletünket Esterházy János jelképes sírjánál. 1996-ban lánya Aliz is járt Nyitraújlakon, és ekkor kezdtünk mélyebben foglalkozni Esterházy hagyatékával. Az alsóbodoki iskola is fel szeretné venni Esterházy János nevét. Ez a hatóságok nem engedélyezték, így megpróbáltuk más formában megjeleníteni az Esterházyhoz való kötődést, hiszen Zoboralji születésű. Molnár Imre múlt évben előadást tartott Kálazon, ekkor beszéltem vele a keresztút ötletéről. Kőből szerettük volna kivitelezni a stációkat, de nem találtunk annyi kőfaragót, így a fatönkök mellett döntöttünk. Esterházy Zoboraljához kötődő gyökereit a gyökeres akácfák szimbolizálják” – válaszolta kérdésünkre Paulisz Boldizsár, majd hozzátette – „nagyon örülök annak, hogy Zoboralján készült az első keresztút Esterházy Jánossal kapcsolatosan. Továbbra is komolyan gondoljuk a névfelvételt, és elengedhetetlennek tartjuk Esterházy hagyatékának ápolását.”
Az ünnepség után a jelenlévők fényképkiállítást tekinthettek meg. A fotók Esterházy János gróf és családja életét, a zoboralji magyar közösség megemlékezéseit és a keresztút elkészítésének bemutatását elevenítették meg.
A.K.
Képek: Göbő Sándor
(Megjelent: Szabad Újság 2012 októberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése