Az első októberi hétvégén az érsekújváriak időutazásban vehettek részt: a várost újból megszállták a törökök, de végül a várat visszafoglalták a magyarok. Másodszor rendezték meg az Érsekújvári Várjátékokat. Igaz, hogy az egykori hat fülesbástyával rendelkező várat még 1724–1725 között III. Károly parancsára lebontották, de az erőd 150 éves történetének legkalandosabb része most újjáéledt.
A nyáron felújított Bernolák parkban, az EU-s szabványoknak megfelelő játszótér kialakításakor arra is gondoltak, hogy a kétévente megrendezésre kerülő várjátékokhoz is hasznos lehet. Maga a rendezvény is Európai Uniós támogatásból jött létre, így a látogatók számára ingyenes volt.
 |
| A fényes tekintetű pasa és két legjobb kardforgatója. |
Pénteken a seregek ünnepélyes felvonulása, illetve a táborverés volt a fő attrakció. A szerencsésebbek a pasa díszes török sátrába is bebocsátást nyertek, és elbeszélgethettek a fényes tekintetű pasával.
Mindkét este tűzzsonglőrök, hastáncos lányok és hamisítatlan török zene szórakoztatta a nagyérdeműt.
Másnap a reggeli tábornyitás után a 180 korabeli harcos három harci bemutatót mutatott be. A Hajdútánc hadibemutató során Bethlen Gábor 1621. július 16-án megostromolta Érsekújvárt, és el is foglalta. A rendek azonban hamarosan Bethlen ellen fordultak, így az 1621-es nikolsburgi békében elvesztette a várat.
 |
| Az összes nyíl célba ért. |
Holdtölte című műsorral 1663. augusztus 18-án a török elkezdték a vár ostromát. Szeptember 22-én két szerencsétlen robbanást követően beomlottak a falak a Frigyes bástyánál, és a magyarok szabad elvonulás ellenében szeptember 24-én megadták magukat. A várat a törökök szeptember 26-án vették birtokba. Ezután megalakították az Újvári ejáletet, ami török közigazgatási egységet jelentett.
 |
| Harc a vár visszafoglalásáért. |
A délutáni órákban a Holdfogyatkozás hadijáték harmadik részében Lotaringiai Károly főherceg felszabadította a várost a török sereg alól. 1685. augusztus 19-én a császári csapatok fő támadást intéztek az érsekújvári erőd ellen. A törökök kitűzték a fehér zászlót. „Ez a dátum nemcsak helyi, hanem világviszonylatban is jelentős dátum, mert gátat vetett a törökök nyugatra való terjeszkedésének, akik huszonkét éven át rettegésben tartották az egész vidéket” – olvasható Strba Sándor helytörténész munkájában.
 |
| A gyerekek is remekül szórakoztak. |
A győzelmi csata után a város polgármestere, Pischinger Géza a „felszabadító főhercegtől” átvette a jelképes várkulcsot. A hadi bemutatók mellett, bárki megismerkedhetett a korabeli szokásokkal és az életvitellel. Megkóstolhatta az igazi török kávét és kipróbálhatta a vízipipát. Volt még vitézi és janicsár próba, íjászbemutató és zenés őrségváltás is. Emellett kézműves vásár várta a látogatókat. A gyerekek is jól szórakoztak a kézműves játékokkal, a gólyalábakon, a fakörhintán és a lovaglás során.
Remélhetőleg két év múlva ismét megelevenedik a történelem Érsekújvárott.
A.K.
Képek: a szerző felvételei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése