Beszélgetés Varnus Xavér orgonavirtuózzal
Az adventi időben újból felfedezhetjük Johan Sebastian Bachot Varnus Xavér előadásában. December 10-én Pozsonyban, majd 17-én Komáromban élhetjük át az örömzenét két órában. A koncert részleteiről beszélgettem a világhírű orgonavirtuózzal, Varnus Xavérral.
Bach és Jazz. E két zenei műfajt miként lehet ötvözni egy koncerten?
Nekem erről megvan a sajátos véleményem. Ha azt mondjuk, hogy komolyzene, akkor ebbe beleértjük Mozartot. Márpedig Mozartnak vannak olyan nevettetős darabjai, amit direkt azért írt, hogy kigúnyolja a kor borzalmas mulatozó zenéjét. Ebben az esetben Mozart komoly zeneszerző vagy könnyűzene szerzője?
Ez a meghatározás eléggé gyermekded lábakon áll. Tudom, hogy ezt az ostoba meghatározást ismeri a világ. De gondoljunk bele, hogy Johan Sebastian Bach életében nem létezett úgynevezett komolyzene, mert nem játszották a régebbi korok zenéjét. Mozart korában nem létezett olyan, hogy valaki például Bach műveket játszana vagy bármi mást. Akkoriban egyfajta zene létezett, az akkori jelennek a zenéje, amelyben voltak könnyebb és komolyabb alkotások, de ugyanazok a szerzők írták mindezeket. Bach néha a lipcsei Tamás-templomban csodálatos passiókat és kantátákat mutatott be, és minden csütörtök este a templom főbejáratától néhány méterrel lévő kávéházban viszont kocsmazenét játszott az akkori fiataloknak. Mindkét műfajt ő komponálta. Hogy ez a két műfaj szétvált egymástól ez teljesen újmódi jelenség és eléggé természetellenes. A jazzt ma már nem teljesen mondhatjuk könnyűzenének, hiszen, úgy tudom, a Zeneakadémián könnyűzenét nem tanítanak, mégis jazz is megtalálható az akadémián. Úgy hiszem, hogy a jazz egy megjelenési formája a komolyzenének. Bachot annyiféle formában bemutatták már a komolyzenei feldolgozások. Volt olyan korszak, amikor Richard Wagner a Bach kantátákat teljesen átdolgozta és hatalmas zenekarokra írt át. Ez is egyfajta átváltoztatás volt, a kor szellemében. Voltak mások is, akik más oldalról közelítették meg – de mind Bach maradt csak a komolyzenének egy-egy megközelítési módjával.
A pozsonyi koncertén Törőcsik Mari színművész is jelen lesz. A művésznő miként került az előadásba?
Ennek egy régi története van. 60 évvel ezelőtt Magyarországon forgatták a Kölyök c. filmet, amelynek két főszereplője volt: Törőcsik Mari és Garazs Dezső. Van egy olyan jelenet benne, amikor a két fiatal, akik szerelmesek egymásba, keresztül rohannak egy éttermen, ahol egy fehér zakós fiatalember zongorázott, akit Varnus Xavérnak hívtak, ő az édesapám. Az egyik koncertem előtt a Művészetek Palotájában elhatároztam, hogy egymásnak engedem az egykori ismerősöket. Csak közben szegény Garazs Dezső meghalt, így aztán ketten voltak a színpadon. A közönségnek annyira tetszett ez az egész, hogy ebből kifolyólag úgy döntöttünk, hogy csináljunk máshol is hasonló hangversenyt.
Ezek szerint édesapja is ott lesz a pozsonyi előadásán?
Hát az ő esetében sosem lehet tudni. (Az apám olyan, mint a pozsonyi Szent Márton dómnak az órája, amikor hetet mutat akkor nyolcat üt és pont fél kilenc van
A közönséget bizonyára érdekli, hogy mi mindent láthat, hallhat majd az előadásán.
Törőcsik Marival valószínűleg halálra csipkedjük magunkat a színpadon és a 20 – 30 –as évek korszakából egy kis filmzenét fogunk énekelni, zenélni és sokat fogunk jazzt játszani.
Ezt a formációt egy fantasztikus jazzművésszel adom elő, akit Barcza Horváth Józsefnek hívnak és világ jelenleg legmagasabban jegyzett jazzbőgőse. Hihetetlen nehéz volt az ő kalendáriumában olyan napokat találni, amikor ráér. Tehát ővele és két fantasztikus jazzduóssal játszunk együtt. Ebben a felállásban soha korábban nem játszottam, nagyon újszerű lesz.
A művész korábbi koncertjének élménybeszámolója.
A művész korábbi koncertjének élménybeszámolója.
Ando Krisztina
Fotó: net
(Megjelent: Szabad Újság 2012 decemberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése