Oldalak

2014. április 20., vasárnap

A csipkézett tojások mestere


Húsvét legszebb jelképe a tojás, ami a termékenységet és a tavaszt szimbolizálja. Az ünnep közeledtével régi hagyománynak számít a tojásfestés. Sánta Mária nem hétköznapi technikát alkalmaz az ünnep jelképének a díszítéséhez. Mestere az azsúrozott, más néven áttört tojások technikájának. Igényes munkái ámulatba ejtők. Az egyik úgy néz ki, mint egy leheletvékony csipke, a másik horgolt terítőre hasonlít. A polcon kalocsai motívummal díszített tojás látható, mellette pedig gyönggyel kirakott. A remekművekhez, hozzányúlni se merek.




Az azsúrozott titka
„Az áttört tojások készítésére a nyugdíjas éveimre lett időm. Eleinte csak tyúktojásokon próbálkoztam. Igazából mindent a saját káromon tanultam, mert egyszerűen nem volt kitől tanácsot kérni” – kezdi történetét Mária, aki nyolc éve foglalkozik a tojások csipkézésével. Több éves munka, gyakorlás és kitartás kellett ahhoz, hogy ma ilyeneket szépeket készítsen. 

„Egy újságban figyeltem fel, hogy egy férfi horgolásos mintákat fúr a tojásokba. Ő viszont nem dolgozta ki viasszal. Ebben az időben már egyszerűbb mintákkal készítettem tojásokat, de az újságcikk inspirált arra, hogy bonyolultabb technikákat is kipróbáljak, és azokat ugyanúgy viasszal mintázzam. Fontosnak tartom ezt a lépést, e nélkül nekem csupasznak tűnnek” – meséli a tojásművész.

Elég sok titka van a csipkézett tojásoknak. Nem mindegy mikor és hol kezdjük fúrni. Elárulta, hogy a tojás nem lehet nyers, olyankor összetörik. „Kifújom, kitisztítom, megszárítom a tojást, és rárajzolom a kívánt mintát. A tojásban van egy hártya, csak ezzel együtt lehet elkezdeni a fúrás, különben a munka során összetörik. A kiscsibe tudja, hol kell a tojást megkopogtatni ahhoz, hogy könnyen kibújjon belőle. A tojás ott a legérzékenyebb. Rájöttem, hogy pont a sérülékeny részen kell kezdeni a munkát. Bizony megtörtént velem, majdnem kész voltam az azsúrozással, amikor a legkényesebb pontjához értem és összetörött” – magyarázza Mária.


Egy kacsa-, vagy lúdtojás 1-2 napig készül, ugyanis a fúró nem mehet állandóan, legfeljebb 15 percig. Az alkotó nem csak lyukat fúr a tojásba, hanem a minták kialakításához húzza a fúró hegyét, ettől könnyen felmelegszik. Mária kétfajta fúróval dolgozik: a tyúk-, kacsa-, és a libatojásokra kis kézi szerszámot használ, míg a strucc és az emutojásokra (a feketehéjú) valamivel nagyobb és erősebb fúróhegyre van szüksége. „Arra is rájöttem, hogy fúrás során keletkeznek olyan hajszálrepedések az alkotáson, amit szabad szemmel nem látni. A fúróval való munka során már hallom, ha ilyen repedés keletkezett” – mondja a leleményes alkotó.


A kalocsaiak kapósak
Az áttört tojásokat ki kell marni, hogy látható belseje szép fehér maradjon. Ezáltal a belső hártya is eltűnik. Ha ezt a lépést kihagyná, akkor idővel az alkotás megsárgulna.
„Főként nyáron készítem a tojásokat. A lakásban nem szeretek porolni, így a jó időben a pincében dolgozom. A viaszozás pedig a hűvösebb napokra hagyom. Húsvétra négyszáz darabot készítettem ezzel a technikával, de egy hónappal ezelőtt már fél tojásom se maradt” – vallotta be mosolyogva Mária. 


A kalocsai motívumokat riseliő technikával párosítja. A viaszos minták is egyediek, hiszen nem a klasszikus
viaszírásos díszítést alkalmazza. Az ehhez szükséges színeket maga vegyíti – hogy megfelelő színeket kapjon –, és olajba áztatott kanóc fölött olvasztja meg. A fehér színnél mécsest alkalmaz, és a felolvadt viaszt ceruzába szúrt gombostűvel viszi fel a tojásra.

„A strucc- és az emutojásokból készült ékszertartóknál a fabergé tojások inspiráltak. Igyekszem változatos díszítéseket alkalmazni. A selyemmel bélelt ékszertartónál a gyöngyöket és más díszeket húrral rögzítem” – magyarázza a tojásművész, aki az alapanyagokat különböző farmokról, gazdáktól vásárolja.

A tojások népszerűsége


Honnan ennyi ügyesség és kreativitás? Teszem fel a kérdést Máriának, hiszen az alkotásai ámulatba ejtők. „Annakidején a képzőművészeti főiskolára szerettem volna járni. Jól rajzoltam, festegettem, de az érettségi után dolgoznom kellett. Ezt követően tanítóként többek között a tardoskeddi alapiskolában tanítottam az alsó tagozaton, illetve a nagyobb diákokat matematikára és fizikára. A tojásfúrás előtt sokat hímeztem” – meséli az alkotószellemű hölgy, aki elárulja, hogy nagyon örülne annak, ha lenne utódja. „Az alapiskola egyik tanítónője kéri, hogy tanítsam meg az áttört tojások készítésére. Remélem, lesz benne kitartás, mert egészségügyi szempontból ilyen mértékben nem tudom már sokáig végezni.”


A mesteri munkákat két helyen is kiállították: az egyik az érsekújvári Osveta épületében volt, a másik a komáromi zsinagógában. A legnagyobb közösségi portálon az alkotásokról készült képek bejárták a világot, és igen népszerűek lettek. Mária megrendelésre is készít csipkézett tojásokat. „Pár kézműves terméket kínáló üzlet is vásárol tőlem, így a tojások Komáromban, Bécsben és a Poprádon is kaphatóak, és nemcsak húsvétkor. Ezenkívül Európa szinte minden országába fellelhetőek, de eljutott az Egyesült Államokba, Kanadába, Dél-Amerikába és Ázsiába is. Visszajelzésekből tudom, hogy az elszármazott magyarok számára igen kedves ajándék, ami magyaros dísze a lakásnak – mondja meghatódottan Mária, akitől jó kedvvel és a húsvéti hangulattal távozom.

Ando Krisztina
Fotók: a szerző
(Megjelent: Felvidék.ma, 2014 áprilisában)


1 megjegyzés: