Húsvét jelképei

A húsvéti ünnepi kör tele van szimbólumokkal, amelyeknek jelentése sokunknak már lassan homályba vész. 
A húsvét mozgóünnep, amely tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra esik (március 22-e és április 25-e között). Jelentése az ünnepet megelőző időszakot, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi azzal, hogy újra fogyaszthatunk húst. 

A kereszt

A hit jelképe. Az Újszövetségben Jézusnál a hit formailag az Istennel fönnálló kapcsolat teljessége. Benne van az elfogadás, az engedelmesség, a bizalom és a remény a mindennél nagyobb, segítő és szabadító Isten iránt. Jézus ilyen hitet követel a gyógyításainál is. A kérő ima meghallgatásának a föltétele is a hit. 

A barka

A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. Különleges „bajelhárító” szerepet tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy a torokfájás vagy gyomorégés esetén lenyelt barkaszem gyógyulást hoz, míg a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédik az embert a bajtól, illetve a házat a villámcsapástól. 

Locsolás 

Ősi termékenységvarázsló szokás. Egykori módja a keresztelésre vezethető vissza, illetve a feltámadást hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni a zsidók, s a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit a locsolkodás alapja. Később a kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. 

A hímes tojás 

A termékenység ősi jelképe. Karcolt tojásokat már a honfoglalás előtti időkből is találtak. Kevesen tudják, hogy eredetileg temetkezési célokat szolgált a hímes tojás, az ábrák mágikus jelentéssel bírtak. A kutatók szerint Jézus sírjába is helyeztek ilyet. A tojás és a húsvét kapcsolata a paraszti hagyományban a tavasz ébredésével függ össze. Télen nem tojtak a tyúkok, az első tavaszi tojások közé tartoznak a húsvétiak. Egy hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a madár az őt fogva tartó tojás héját.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros. Ennek magyarázata a színek jelentésében kell keresni. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. Egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Bárány kereszttel

Jelentése „a feltámadt Krisztus”. Vallási értelemben az első föltámadás, mely által Jézus magára öltötte megdicsőült testét és a megtestesüléssel fölvett embersége is megkapta a dicsőséges isteni életet. „Ha tehát Krisztusról azt hirdetjük, hogy a halálból feltámadt, hogyan mondják egyesek közületek, hogy nincs hallottak feltámadása? Mert ha nincs halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.” (1Kor 15, 12-15) Jézus feltámadása a keresztény hit központja és alapja. Az Újszövetség szerint Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.

A húsvéti nyúl 

A nyúl jelentése már nem olyan egyértelmű. Egyrészt a szapora volta miatt a termékenység szimbóluma. Bizáncban a nyúl az állatszimbolikában Krisztus jele volt. De az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

Összefoglalta: A.K.

(Megjelent: Szabad Újság 2012. április 4.)