A szóda és a bor találkozása…

Készül az ország legnagyobb fröccse

Kevesen tudják, hogy az első fröccs elkészítője felvidéki származású. Többek között a szóda is az ő nevéhez köthető. Mindezek mellett az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve és a feszültségsokszorozás felismerése is Jedlik Ányos találmánya. Szímő híres szülötte 1800. január 11-én látta meg a napvilágot Jedlik István névre keresztelve. A magyar természettudós, feltaláló, oktató és bencés szerzetes a rendben vette fel az Ányos nevet. Ekkor még nem is sejthette, hogy találmányát a fröccsöt, a kellemes üdítő italt a 21. században is nagyra értékelik.

A kezdetek

1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szerkesztette meg „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas vizet állított elő. Ezzel a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Az apparátust magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte el. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, ami akkor gyorsan csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt. Ma viszont a szódavíz hungarikumnak számít.

A savanyúvízi készület rajza

Jedlik szavaival „Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül.”

Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő, és üvegpalackokban árulták. A 20. század második felében megjelentek a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja. A rászerelés során a patronból nyomás alatt átáramlik a szén-dioxid és összekeveredik a vízzel. A 20. század végén a szikvízgyártó kisiparosok átálltak a műanyag palackban tárolható szódavíz árusítására. A szódavíz kitűnő szomjoltó és fröccs-adalék.

Jedlik Ányos szülőfalujában, Szímőn második alkalommal rendezték meg a Fröccsnapokat. Sikerült az ország legnagyobb fröccsét előállítani. Önkéntes alapon lehetett fizetni a csapolt fröccsért, és a befolyt összeget a játszótér felújítására használják fel.

„Régebben is szerveztünk falunapokat, de ilyet mindenütt tartanak, így felmerült bennünk, szervezzünk fröccsnapokat. Az alapötletet a település híres szülöttjének emléke adta. A Jedlik Ányos Társaság évente megszervezi a Jedlik-napokat. Ez az ünnepség és a múlt tisztelete köré épül fel, míg a fröccsnapokon a szórakozásé a főszerep. A Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrend Egyesülete idén is tiszteletét tette nálunk, akik elhozták hatalmas poharukat, hogy idén is elkészítsük Szlovákia legnagyobb fröccsét” – mondta lapunknak Bób János polgármester.

Múlt évben 200 literes óriásfröccsöt készítettek, idén ezt a rekordot döntötték meg: 213 literes fröccs, ami a híres feltaláló születésének évfordulója előtt tiszteleg. A rekordfröccs alapanyaga 80 liter gúgi olasz rizling és 133 liter szóda. A nap folyamán számos műsorral kedveskedtek a látogatóknak. A gulyásfőző verseny mellett, borutca, gyermekprogramok – gyöngyfűzés, zöldségfaragás, ugrálóvár, trambulin – és a kulturális programok sem hiányozhattak. Kovács Kati műsorán az idősebb és a fiatalabb korosztály is jól szórakozott, és fellépet a Hippolit zenekar Ipolyságról. Míg pénteken nosztalgiadiszkó volt, addig szombat este utcabált rendeztek.

Szódásüvegek az 1890-es évekből

A fröccs legendája

1842. október 5-én Fáy András fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok

között ott volt Jedlik Ányos is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „Fölfelé megy borban a gyöngy”.

Fröccs-kisokos 

Ahogy a jóízű étel mellé is csak jó minőségű bort érdemes kínálni, ugyanúgy a fröccs készítéséhez sem használható akármilyen lőre. 

Krúdy-fröccs (9 dl bor, 1 dl szóda), az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort. A nagyfröccsöt (2 dl bor, 1 dl szóda) Móra Ferenc „húzás”-nak nevezett, mert egy hajtásra a gallér mögé lehetett küldeni. József Attila szerint a kisfröccsöt (1 dl bor, 1 dl szóda) egy „füttyre” meg lehet inni. Fordított vagy hosszúlépésnek nevezik az 1 dl bor és 2 dl szóda keverékét. A házmester nevet a 3 dl bor és 2 dl szóda aránya kapta és a polgármester elnevezést a 6 dl bor és a 4 dl szóda érdemelte ki.

Összeállította: Ando Krisztina

Fotók: net, archív