Nyári egyetem – lovagi körben

Ünnepi menet a szentmise után

A Szent György Lovagrend július 21-27-e között 20. alkalommal rendezte meg nyári egyetemét, ezúttal a festői szépségű Visegrádon. A résztvevők nem csak az anyaországból, hanem az elcsatolt országrészekből is érkeztek, így a Felvidék is képviseltette magát a Zoboraljáról, Gömörből és Ipoly mentéről.

Az ötnapos rendezvény szentmisével kezdődött, amit Székely János Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke celebrált a visegrádi plébániatemplomban. Az érdekes előadásokra a Visegrádi Palota lovagterme adott helyet. Ez a hely különleges és fontos színtere a rendnek, hiszen egykor Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend tagjai itt gyűltek össze. A lovagrend hivatalosan sosem szűnt meg, és 23 évvel ezelőtt Cseke Lászlónak köszönhetően – aki két éve távozott az élők sorából – újjáéledt. Bár más időket élünk, a lovaglás és a kardforgatás hagyományőrzésként tovább él, amit csak hiteles múlttal lehet tenni. Ezt bizonyítja a nyári egyetem előtt szervezett Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok rendezvénysorozata is, amikor pár napra megelevenedett a múlt, az 1335-ös Visegrádi négyek találkozója. A sikerhez minden évben nagyban hozzájárul a Szent György Lovagrend, mind szervezésben és hagyományőrzésben. Ha a kardforgatást nem is gyakorolja mindenki, de más erényekkel a 21. században is ki lehet vívni a lovagi címet.

A Sibrik-domb Várispánság megtekintése közben

A nyári egyetem hallgatói megismerkedhettek Visegrád múltjával, történelmi szerepével. Még az első napon bejárták Visegrád nevezetességeit, régészeti szempontból is fontos helyeit, úgy, mint a Sibrik-dombi Várispánságot, a főesperesi templomot, a Salamon tornyot, a Fellegvárat – mindezeket Gróf Péter, a Mátyás Király Múzeum régésze mutatta be.

Másnap a Királyi Palotát is megismerhették, ahol egykor Mátyás király élt, Buzás Gergely régész, művészettörténész bemutatásában.

A résztvevők Tringli István, a Magyart Tudományos Akadémia főmunkatársától megtudhatták, hogy létezett Visegrád vármegye, az 1009-ben íródott sólyi oklevélben említették, ami magába foglalta Pestet, Pilist és Csepel-szigetet is. Tóth Endre régész, a Szent Korona kutatója a Korona kalandos útjáról tartott előadást. Lovag Bárdos István művelődéstörténész szintén a Szent Koronát ért viszontagságokról, magáról az elrablásról és V. László megkoronázásáról hallhattak érdekes beszámolót.

A Királyi Palota rejtelmeit a hallgatóságnak Buzás Gergely
tárta fel

A résztvevők megismerkedhettek többek között Mátyás király és Beatrix magyar reneszánsz kultúrájával, IV. Béla várépítészeti programjával, II. András keresztes hadjáratával, a Magyar Királyság uralkodóházainak címerhasználatával… Az 1456-os nándorfehérvári győzelemről azt is megtudhatták, hogy a déli harangszót nem abban az évben, hanem 1500. július 1-én VI. Sándor bullája rendelte el. A győzelem előtt a törökök elleni hadjárat idején kellett harangozni délben. Ez azonban nem változtatja meg azt a tényt, hogy a harangok minden délben, a keresztény világban, a mi győzelmünkre kondulnak meg.

A nyári egyetem számos olyan témát ölelt fel, amely az alapiskolai és középiskolai történelmi órákon jobb esetben csak pár mondatban, vagy hiányosan, de gyakran, idő híján, kimaradtak. A tudás gyarapítása mellett, a nemzettudat erősítése, a kapcsolatépítés és a magyar történelmi helyek felfedezése is fontos szerepet játszott.

A hallgatóság Visegrád mellett a Budapesti Történeti Múzeumban bejárta a középkori palota termeit és a minden magyarok kápolnáját, amit Szent István tiszteletére szenteltek fel. A Magyar Országos Levéltárban tett látogatás sokakban mély benyomást tett, hiszen a valóságban is megcsodálhatták a Szent György Lovagrend 1326. április 24-én keltezett alapító oklevelét. Esztergomban a Balassi Bálint Múzeumtól a Hadzsi Üzicselli dzsámiig a tárlatvezetést Horváth István régész tartotta. A péntek záróakkordja a Duna-kanyarban tett hajókirándulás volt.

„A jubiláló nyári egyetem méltó helyet kapott Visegrádon. Úgy gondolom, mind az előadások, mind a szakmai kirándulások remekül sikerültek, a megtervezett programokat teljesíteni tudtuk és az időjárás is nekünk kedvezett” – nyilatkozta lapunknak lovag Bárdos István szervező, majd  hozzátette, hogy idén 70 résztvevő érkezett a nyári egyetemre, ami az eddigi legnagyobb létszámot jelenti.

Csámpai Ottó felvidéki nagypriort is megkérdeztük: „Bár tisztemnél fogva gyakran járok Visegrádon, ez a nyári egyetem mégis nagy élmény számomra, hisz értekezésünk tárgya többek között annak a városnak a történelme, virágzása, ahol a rendünk megszületett és felvállalta azt a szerepkört, amit manapság is betölt – bár más eszközökkel. Egyben lehetőségünk van a Kárpát-medencében szétszórt lovagtársainkkal találkozni és megbeszélni a ránk hárult feladatokat. A sok régi harcostárs mellett, több új barátra, ismerősre találtam. Mint előadó vagy csak egyszerű hallgató, részt vettem rendünk majdnem minden nyári egyetemén. Erre valószínűleg úgy fogok emlékezni, mint az egyik legsikeresebbre” – mondta a nagyprior.

Ando Krisztina

Fotók: a szerző felvételei

(Megjelent: Szabad Újság 2013 augusztusában)