A nap, szél, víz, növények – mindegyik természet alkotta energiaforrás. Az utóbbi évtizedekben az emberiség számára kezd fontossá válni, hogy a környezetére is odafigyeljen. A természet adta fűtőanyag, azaz a biomassza a megújuló energiaforrások közé tartozik. Mi minden számít biomasszának? Hogyan lehet ezzel kifűteni több száz lakást? A Vágsellyén működő MENERT – THERM, s.r.o. vállalat dolgozójával, Smatana Gáborral beszélgettem.
„Energetikai vállalatunk 2006 óta dolgozik biomasszával, az elsők között jelentünk meg ezzel az újítással Szlovákiában. A régióban található növényi anyagokat használjuk fel, mint például a faapríték. A gyorsan növő fűzfát – ami nem alkalmas bútorgyártásra – az egyik mezőgazdasági szövetkezet kifejezetten erre a célra termeszti, mi pedig megvásároljuk.
Három fűtőházunk van, ebből kettő Vágsellyén, egy Diószegen. Érdekességnek számít, hogy a Vágsellyén lévő egyik fűtőház szalmára működik. Ebben ténylegesen első vagyunk Szlovákiában” – kezdte a beszélgetést Smatana Gábor energetikus, majd hozzátette: – „Célunk, hogy védjük a környezetünket. Ugyan a faanyagot eltüzeljük, de a szén-dioxid kibocsátás értéke a nullával egyenlő. Bizonyára ez meglepően hangzik, csakhogy a fa élete során a szén-dioxidot magába raktározza, ami természetes körforgást eredményez. Amióta áttértünk a megújuló energiaforrásokra működő kazánokra, több mint 8500 tonna szén-dioxidot tartottunk vissza, ami a levegőbe került volna, ha a legelterjedtebb fosszilis tüzelőanyaggal, a földgázzal fűtenénk.”
A fűtőházak rendszere automatizált. A kiszolgáló személyzet az udvaron lévő faaprítékot berakja az üzemanyag-tartájba, ami csigamenettel szállít a kazánba. A rendszer által kívánt hőmérsékletnek megfelelően adagolja a fát és hozzá a szükséges levegőt. A hőenergiát meleg víz formájában továbbküldi a háztartásokba, a téli időszakban a fűtési rendszerbe.
Gáztól függetlenül
Amikor a vállalat az új technológia bevezetése mellett döntött, a gáz ára folyamatos növekedést mutatott. A fa ára ma is a gázétól jóval olcsóbb. Az sem mellékes, hogy így a város nem függ az oroszországi gázellátástól. Ha netán elzárják a csapot – ahogy ezt 2009-ben megtették –, a városban továbbra is lesz meleg víz és fűtés.
„Egy fűtési szezonban kb. 2600 tonna fűtőanyagot használunk fel. Vágsellyén 808, Diószegen 252 lakást és mindkét helyen további helyiségeket, irodákat látunk el fűtéssel és meleg vízzel” – magyarázta az energetikai szakember.
Regionális fellendülés
A szakember arra is rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokban nagy lehetőségek vannak, ami a mikrorégió fellendüléséhez, gazdasági stabilitásához hozzájárul. „A fatüzelésű kazánhoz szükséges fakitermelést a régión belül érdemes megoldani, hiszen fontos odafigyelni a szállítási költségekre is. A fűzfát kifejezetten belvíz sújtotta területre ültetik, ahol a gabonafélék nem teremnek meg. A fakitermeléssel munkát tudunk biztosítani az itt élőknek. A biomasszát felhasználó technológiák karbantartása és üzemeltetése igényesebb, ami szintén több munkalehetőséggel jár. Így a fűtést igénybevevő háztartások pénze nem külföldre kerül, hanem itt marad a régióban” – érvelt Smatana Gábor.
 |
| A kukoricaszalma felhasználás előtt |
A fejlődés érdekében folyamatosan keresik nemcsak a műszaki újításokat, hanem a lehetséges alapanyagokat is, amiből hőenergiát nyerhetnek. Így került a szalma mellé a listára a kukoricaszalma. „Múlt évben a kevés tavaszi eső miatt nagyon alacsony volt a gabona, így jóval kevesebb volt a szalma, de ezt pótolni tudtuk kukoricával. Mindezeket a helyi mezőgazdászoktól vásároljuk fel” – magyarázta a szakember.
Jelenleg a fűzfa mellett bodza is található a fűtőházban. Vágsellye környékén a bodza termését festékgyártásra használják fel, és az erre termesztett bokrokat minden évben visszanyírják. Az ebből keletkezett hulladék is felhasználható a fűtésre.
A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy az égés során keletkezett hamut a helyi szemételhordó vállalat szállítja el. Mivel természetes hulladékról van szó, nem károsítja a környezetet. Diószegen viszont a fűtőháztól nem messze lévő komposztálóüzembe kerül a hulladék további hasznosításra.
Újabb technológiák
Múlt évben üzembe helyeztek két biogáz erőművet Bősön és Szepsiben, ahol a szerves anyagokat – például a kukoricasiló, ciroksiló és más növényi hulladékok – oxigénmentes körülmények között történő lebontással alakítanak metánná. „Érdekessége, hogy a tartályban több milliárd baktérium található, amit a növényi hulladékkal »etetni« kell. Ezáltal metán szabadul fel, amit belső égésű motorban égetünk, s azt villanygenerátorhoz csatlakoztatva villamos energiát tudunk előállítani.
A Menert cégcsoport vezérigazgatója, Miroslav Wöllner a jövőre is gondol. A folyamatos technikai fejlődésen nem szabad megállni. A tervek között szerepel, hogy az ország több pontján biomassza elgázosító-erőműveket építenek ki, amelyek a biomassza elgázosításával nyernek energiát. Ebben az esetben nem baktériumok dolgozzák fel a növényi hulladékot, hanem hő hatására szabadul fel a szintetikus gáz, melyet kombinált hő és villamos energiagyártásra használnak fel majd a jövőben.
Ando Krisztina
Kép: Smatana Gábor, net (1)
(Megjelenés: Szabad Újság 2013 augusztusában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése