A régió legészakibb pontján túrázhatunk a Tribecs-hegység déli részén, a 587 m magas Zobor-hegyen, amely Nyitra városa fölé emelkedik. A hegy legértékesebb természetvédelmi területe a Zobori erdősztyeppe, ami 1952 óta természetvédelmi rezervátum része. Figyelemre méltó növény és állatvilággal rendelkezik.
A Zobori erdősztyeppe része a Szent Zoerard-András barlang, amely az egészségügyi intézmény közelében található, és érdekessége a barlangban feltörő forrásvíz. Szent Zoerard-András remete tiszteletére, a 11. században emelt oltár, a barlang felett látható.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ.
Külön érdekességnek számít az ezredéves emlékmű, aminek mára már csak a talapzata maradt meg. De ha azok a kövek mesélni tudnának…!
Az ezredéves emlékmű
Az 1896. évi VIII. törvénycikk arról határozott, hogy Magyarország emlékművekkel őrizze meg a Honalapítás ezredik évfordulóját. A törvénycikk rendelkezése szerint az ország hét pontján tervezték a műemlékek felépítését. A hét monumentális szobrot a munkácsi várhegyre, a nyitrai Zobor-hegyre, a dévényi várhegyre, a zimonyi várhegyre, a brassói Cenk hegyre, Pannonhalmára és Pusztaszerre építették fel.
A nyitrai Zobor-hegyre azért esett a választás, mert a három vezér Huba, Szoárd és Kadocsa itt vívták a honfoglalás utolsó győztes csatáinak egyikét. A harc azzal végződött, hogy a legyőzött, de behódolni nem akaró morva (vagy esetleg másként gondolkodó avar) vezért, Zobort az 587 méter magas hegyen felakasztották. Az ő legyőzése lehetővé tette a Vág völgyének, majd onnan a Dunától északra eső területnek a Morva folyóig és a Kis-Kárpátokig terjedő terület fennhatóság alá vonását.
Az emlékművet nem a hegycsúcsra építették. A Zobor-hegy csúcsa, ami 24 méterrel magasabb, mint a mellette levő hegy széle, viszont 200 méterrel a Zobor-hegy előtt magaslik. Így Nyitráról nézve az ember valójában nem a Zobor-hegyet látja, hanem az előtte elterülő magaslatot, ezért építették erre a részre az emlékoszlopot.
Eredetileg 36 méter magasnak kellett volna lennie, de költségkímélés szempontjából a tervek megváltoztak és végül az emlékmű 22 méter magas lett, amely csúcsos obeliszk volt, négy oldalán egy-egy leeresztett szárnyú, repülni készülő turullal.
Az egész emlékműre 344 gránit blokkot használtak fel, amelyeket Erdélyből szállítottak Nyitrára, a négy turul pedig carrarai márványból volt kifaragva. Erre az emlékműre is, úgy mint a többire, rákerült a 896 – 1896 dátum és mellé egy bronzból öntött államcímer lett elhelyezve.
Az emlékmű szimbolikája is érdekes. A négy határ menti emlékmű: a dévényi, és a brassói Árpád vezérrel, a munkácsi és a zimonyi a turullal, az országból kifelé, a határokon túlra néztek. A Zobor-hegyi emlékmű valahogy kompenzálta ezt az állapotot, s ezért a négy turulmadár úgy volt elhelyezve, hogy az ország négy részére tekintsen.
Az emlékmű felavatására 1896. augusztus 30-án került sor.
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum megpecsételte a Zobor-hegyi emlékoszlop sorsát. 1921. február 9-én az emlékművet felrobbantották és a négy turulmadarat, amely vörös rézzel volt díszítve a katonák egyszerűen elzsákmányolták.
Az emlékmű talapzata a mai napig ott áll, ami ma főleg a zoboraljai magyarok szimbóluma. Évente rendszeresen szerveznek kirándulásokat a hegyre, de magunk is könnyedén feljuthatunk és felfedezhetjük múltunk egy töredékét. A Zobor-hegy az év bármely évszakában szép kirándulóhely, ahonnan csodás kilátás nyílik Nyitrára és a zoboraljai falvakra.
Összeállította: Ando Krisztina
Képek: net
(Megjelent: Szabad Újság 2013 januárjában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése