Nemzeti műveltségünk forrásai

„Nem a tudás, hanem a viszonyulás a legfontosabb az élethez, Istenhez és a hazához” – mondta ki a nagy igazságot Farkas Lőrinc Imre Nyitracsehin, ahol nyárutó beszélgetést rendeztek a Jurta Látványtárban „Nemzeti műveltségünk forrásai” címen. A rendezvény vendége a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítója és megbízott rektora volt.

Farkas Lőrinc Imre 2004-ben egyetemet alapított, mert szükségszerűnek és hiánypótlónak érezte. Elmondása szerinte azért, mert az utókor számára „nem csak házat, hanem hazát is kell hagyni szebbet és jobbat, mint a régi”. A négy szakon – magyar néptanítói-, magyarságtudomány-, egészségfilozófia- és a kelet-nyugati kultúrfilozófia szak – 72 neves előadó oktat, többek között Csámpai Ottó is, aki a rendezvény házigazdája volt.

Miért pont Kőrösi Csoma Sándor nevét viseli az intézmény? Az ő munkássága páratlan és személye kivételes. Egyedüli nyugati szent a 600 millió buddhista számára. A nyelvtudós, aki a tibetológia és a tibeti-angol szótár megalkotója a Belső-Ázsiában az ősök hazáját kereste egész életében.

Az alapító bemutatta az egyetem célját és küldetését, ami a magyarsággal, a magyar nép sorskérdéseivel,

lelki alkatával, szerves hitével, ősmúltjával, egyedülálló nyelvével, a legújabb tudományos eredményekkel és a legmagasabb szellemi igénnyel foglalkozik. Fontosnak tartja a magyar szellemiség továbbadását, az önazonosságunk felmutatását, az értéktudatunk erősítését, a magyarság hagyományainak ápolását. Mindez nem magyarkodás, hanem nemzettudatosság. „Minden egyes faj és élőlény akkor születik le a földre, amikor annak dolga van. Nekünk is dolgunk van itt a földön” – magyarázta a hallgatóságnak.

Beszélt a felsőoktatás lényegéről, amelynek legfontosabb feladata, hogy kulturális és intellektuális elitet neveljen. Manapság a bolognai rendszerben a felsőoktatása felhígul és lényege megkopott.

Kitért a magyar nyelv szépségére és egyedülállóságára és a szavak erejére. A nap legfontosabb üzenete az volt, hogy azért érdemes élni, amit nem lehet GDP-vel mérni: ez pedig a szeretet, a szerelem, a boldogság, az öröm, az igazság… E szerint kéne élnünk és nem a pénz bűvkörében!

Ando Krisztina

Fotó: a szerző

(Megjelent: Szabad Újság 2013 októberében)