Nyitra, az ősrégi város már a kvád-római korban is ismert volt, és Kr.u. 880-ban már püspöki székhelyű. 1505-1512 között Bajoni István nyitrai püspök tanúsítja, hogy a nyitrai Zöld-hegyen – vagyis a mai Kálvárián – állt a Nagyboldogasszony temploma.
Ez a kegytemplom a 17. század elején megrongálódott. 1606-ban a Bocskai-hadak Rédey Ferenc vezetésével kirabolták. Megjavítják, de a következő száz évben többször megrongálták és romos állapotba került, míg 1723 és 1738 között a templomot teljesen újjáépítették és nyugat felől tornyot építettek hozzá. Ekkor már kegytemplomban volt a Fájdalmas Anya (Pieta) szobra.
A török háborúk befejeztével a templomnak nem volt papja. Ezért Gusztinyi János püspök (1764-1777) a templom mellett kolostort építtetett és meghívta a spanyol nazarénusokat (szerzeteseket). Jött is négy páter és egy laikus fráter, de 1771-ben kénytelenek voltak az országot elhagyni és hazájukba visszatérni.
Távozásuk után nyugdíjas papokra bízták a kegytemplomot egészen 1925-ig. Ezután az Isteni Ige Társasága – a verbiták – vette át, és nagyszerű missziósházat építenek. 1950-ben az egyházüldözés kitörésekor távozni kényszerültek. A templom mellett ma plébánia található.
A Fájdalmas Anya kegyszobor fölött Szűz Mária mennybevitelének egy olajfestménye látható, de a búcsútisztelet eszköze maga a szobor. Hasonló a pozsonyi ferences templom Pietájához, sőt ennek mintegy másolata.
Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én van, amely a katolikus egyház legnagyobb Mária ünnepe és egyben Magyarország védőszentje. A búcsújáró templom egész évben nyitva áll a hívők, a zarándokok és a turisták számára. A kálváriáról szép kilátás nyílik a városra és a Zobor-hegyre.
Összeállította: A.K.
Képek: net
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése