A szókimondó, a nyughatatlan örökmozgó P.Mobil március 16-án ünnepi koncertet adott Perbetén, amelyet a Tumultus Polgári Társulás szervezett. A koncert fantasztikus volt, régi és új számoknak egyaránt lelkesedett a közönség. A koncertre való ráhangolódást a zselízi Nautilus zenekar adta, az utózöngéről pedig a zoborlaji M-Rock gondoskodott. Jó volt együtt szórakozni és egyútal ünnepelni. Ez alkalomból Schuster Lóránttal a P.Mobil zenekar vezetőjével beszélgettem a múltról, a zenekarról, a tevékenységükről és az ünnepről.
„Az új album Farkasok völgye Kárpát-medence címen a nyár elejére várható. Emellett készülőben van egy különleges anyag, Élve vagy halva címmel, amely dupla CD 100 oldalas könyvvel, ami a rajongók leveleit tartalmazza. Gyűjtöm a leveleket, így nem csak a mostani, hanem a 30 évvel ezelőttiek is olvashatók lesznek.
1973. július 16-án volt az első P.Mobil koncertünk a Diósgyőri stadionban egy popfesztiválon. Negyven év után július 8-án valószínűleg sikerül összehozni és újból fellép Bródy János, a Mini, a Generál és mi.
A múlt évi Égi zenekar fesztivál anyagát kiadjuk DVD-n. Közben Miklós Tibor befejezte A kintornás szerencséje c. rockoperett szövegkönyvét, ami létező P.Mobil történetről szól és színházra vagy megfilmesítésre vár.
Több könyvet tervezünk kiadni. Sárvári Vilmos gitárosunk készíti az Örökmozgó lettem c. könyvnek a második kötetét. Az elmúlt 11 év történéseit írja meg.
Készül a Kutyából szalonna c. könyv, ami a Kopaszkutya c. film folytatása regény formában. Múlt évben készítettek egy Kopaszkutya 2. c. filmet, de az egy werkfilm, aminek semmi köze az első részhez” – kezdi az aktuális dolgokkal a beszélgetést Lóránt.
Ha jól tudom, ebben a werkfilmben nem szerepelsz.
Igen, mert a film szereplői: Deák Bill Gyula, Földes László és Póka Egon elhatárolódtak tőlem a közéleti szereplésem és a politikai állásfoglalásom miatt. Kitalálhatjuk, hol állnak ők.
Ha a regény sikeres lesz, várható még további folytatás Kutyából kolbász és Kutyából kerítés címeken.
Ne feledkezzünk meg az önéletrajzi könyvedről sem, a Kaptafáról.
Az elmúlt 64 évről szóló könyv, amiben lesz rock’n’roll, család, politika, csajok, minden. Sokan nem fognak szeretni a megjelenés után, de nem ez a lényeg. Sok olyan dolgot láttam, hallottam, ami azért fontos, mert folyamatosan próbálják átfesteni a múltat. Már most össze-vissza hazudoznak, mi lesz akkor, ha meghalok.
A legfontosabb, hogy a zenekar létezik, és életünkben először játszunk itt. Ennek örülök, hogy ünnepi koncertet adhatunk.
11 évvel ezelőtt Érsekújvárban adtatok ünnepi koncertet március 15-én. Milyen határon túl ünnepelni?
Más… Elmesélek egy történetet. Amikor elsős kisdiák voltam a nagymamám varrt nekem egy kokárdát és feltűzte. Bementem az iskolába és a fizika tanár levette rólam. Hazamentem és nagymamám megkérdezte, hol van a kokárdám. Elmondtam, mi történt. A nagymamám nem tudta elmagyarázni, hogy ez miért történt. Hosszú évekig a kokárdát nem tűztem ki, hanem betettem a kabátom belső zsebébe, ahol nem látták. Voltak, akik megkérdezték, hogy miért nem viselem. Mindig megmutattam nekik, hogy itt van, csak nem látható. A kokárda az csak egy jelzés, de a lényeg, hogy milyen kokárdád van belül: az agyadban, a lelkedben és a szívedben – a szíved a legfontosabb. Azért örülök, hogy ma itt vagyunk, mert ez az ünnep egészen másképp jelenik meg.
Felvidék közelebb van kilométerben is. Nagyon örülnék neki, ha Erdély, Kárpátalja, Délvidék és Őrvidék is közelebb lenne. Míg Felvidékre rendszeresen járunk, addig Délvidéken hosszú évek óta nem voltunk és a többi elszakadt részre is kevesebbet járunk.
Egyáltalán nem áll távol tőled Felvidék, hiszen két éve Katona Lászlóval Rockmúzeumot nyitottatok. Változott az elmúlt idő alatt?
Nagyon sokat, és egyre többen látogatják. Valószínűleg őszre teljesen megtelik a múzeum, de eddig sem volt üres. Tegnap épp keszthelyi diákok nézték meg, de voltak már Csángóföldről, Olaszországból, Írországból is. Külföldiek, akik ilyet még nem láttak. Kevés ilyen múzeum van a világon. Katona Lacival büszkék vagyunk rá.
Több mint 40 éve vagytok a színpadon. Miként látod az elmúlt időszakot?
A 40 év alatt csak szembeszélben haladtunk. Radics Béla örök mondása igaz: „Széllel szembe nem lehet…, csak sörösüvegbe.” Ezt a szembeszelet már nagyon unom.
Most is ez a helyzet?
Semmilyen rendszer nem ölelt minket a keblére. Semmilyen kitüntetést vagy Kossuth díjat nem kaptunk. Már megkapta az összes besúgó, emellett természetesen tehetségesek is kaptak, akik megérdemelték. Ha megnézem, hogy hány olyan kaptak, akik nem érdemelték meg, akkor a kitüntetés nem hiányzik. Hozzászoktam ehhez, és nem adom fel. Igazából erre képeztem ki magam, hogy mindig építsek, újrakezdjem, mint ahogy Wass Albert is megfogalmazta. Mindig találok társakat hozzá, ezért fontosak a fiatalok a zenekarban, mert ők lehetnek azok, akik továbbviszik azt, amit elkezdtünk, P.Mobilként vagy más néven, mindegy.
Ando Krisztina
Fotó: T. Erika (4), Farkas Róbert (1)
(Megjelent: Szabad Újság 2013 márciusában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése