Beszélgetés Farkas Lőrinc Imre egyetemalapítóval
A Nyitracsehi Jurta Látványtárban elgondolkodtató előadást hallhatott a közönség Farkas Lőrinc Imre vallásbölcsész, egyetemi alapító előadásában, ahol a nemzeti műveltségünk forrásait vette górcső alá. A Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítójával beszélgettem az egyetem alapításáról, céljáról és a magyar oktatás helyzetéről.
Előadásában beszámolt arról, hogy házat és hazát is szeretne hagyni az utódai számára. Egy egyetem alapítása nem mindennapos tevékenység és bizonyára nem egyszerű feladat.
Olyannyira nem egyszerű, hogy máig nincs befejezve. 72 oktatóm van és a legtöbbje a barátom. Ők nem csak beszélnek ezekről a dolgokról, hanem tettekben is jeleskednek. Maradandó alkotásokat hoznak létre, mint a film, színház, néprajz, múzeumvezetés, könyvek… Azért hitelesek, mert amit mondanak, azt élik is. Számomra ez csak akkor igazi, ha szívtől szívig, elmétől elméig, vértől vérig szólnak. Én addig nem lehetek nagy tanító, ameddig a saját gyerekeimet föl nem neveltem. Olyan nincs, hogy valaki úgy tanít, hogy ebben a dologban ő nem volt képes megmérettetni magát.
Nehéz folyamat az építkezés, mert úgy tűnik, hogy ez a világ sem arról szól, hogy szabad gondolkodás, szabad kutatás és lelki-szellemi tanítás lenne. Ebben a dologban is szélmalomharcra vagyunk kényszerítve. Nem baj, mert én szeretek szélmalmokkal harcolni! Ha az író-tanítónak mondandója van, akkor keres egy olyan közeget, ahol a legszabadabb, a legtisztább és a legőszintébb módon átadhatja.
Nem véletlenül születtünk ide, olyan hajlammal, IQ-val, készséggel. Fontos, hogy ezekből a dolgokból a legtöbbet hozzuk ki. Jézus is egyiknek adott tíz talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak ötöt. Nem azzal kell foglalkozni, hogy a másik mit csinál a kettővel vagy a tízzel, hanem mi ebből mennyire hozzuk ki a legtöbbet: a bennünk lévő szépség, igazság és jóság mennyire képes világgá szentelődni. Ennek a legegyszerűbb formája az iskola. 29 éve vagyok a magyar felsőoktatásban, és azt tapasztalom, hogy nagyon sok iskola nem futja ki magát. Lehet ennek politikai oka, személyi feltétele, esetleg nem voltak kellőképpen filozófiailag képzettek. Ez utóbbinál, ha nem képzett filozófiailag, akkor milyen pszichológiáról és pedagógiáról beszél? Ezáltal milyen tanítást mutat föl a fiatalabbaknak.
Az egyetem miért pont Kőrösi Csoma Sándor nevét vette fel?
Az egyetemalapítás egy szabad önkifejezési formája annak, ami én vagyok. Nem találtam jobb ideát, mint Kőrösi Csoma Sándor személye. Az egyik legnagyobb magyarnak tartom, hiszen önmagát adta oda a nemzetért a népért, annak az ígéretnek a beteljesítésével, hogy megkeresi az ősforrást. Azzal lehet vitatkozni, hogy megtalálta-e vagy sem. Úgy gondolom, ő annál sokkal többet talált. A buddhisták számára az egyedüli nyugati szent. Azért példaképem, mert töretlenül kereste azt, amit a legigazabbnak és legfontosabbnak talált az életben – ez pedig népünk eredete, amit nem szeplősítenek be különböző rigmusok. A lehető legtávolabbig ment, azaz a halálig.
Mióta létezik az egyetem?
2004 tavaszán jött létre, úgy gondolom sok száz éves késéssel. A lényege, hogy amit lehet, tiszta forrásból adjunk át, és ne a manipuláció kísérje ezeknek a kutatását, célját és értelmét, hanem a tiszta őszinte, önzetlen szándék. Nem alkuszunk meg, mert nincs kivel! Istennel nem perlekedünk, mert az ő teremtményei vagyunk. Ezért, amit Isten teremtett, azokba a dolgokba próbáljuk megtalálni azokat a pontokat, amelyek a mi népünket élteti.
Magyarság és filozófia tagozat – nem mindennapos szakok és tantárgyak vannak az egyetemen. Komoly tudást kapnak a hallgatók?
Nem a papírért jönnek az emberek, hanem a lélekért, nem a tudomány miatt, hanem a tudásét. Azok az emberek, akik az egyetemet elvégzik, nagy hányada már túl van azon, hogy diploma és kredit. Azért járnak az egyetemre, mert tudni akarnak. Azt gondolom, minden ember arra törekszik, hogy az általa megszerezhető, az ő igényeinek megfelelő módon a legmagasabb tudást elérje. Az embert úgy alkották meg, hogy nem elég hinni. A hitéhez szükséges a tudás is. Az összes vallásban ez megvan.
Vannak olyan hallgatók, akiknek szükséges volna a papír is, ezért azon vagyunk, hogy a magyar egyetemet akkreditálják, amennyiben Orbán Viktor és Kövér László úgy gondolják. Ha ez megtörténik, akkor nekünk nagyon könnyű lesz.
Miben látja a könnyebbséget?
Nem csak megtűrtek leszünk a társadalom felsőoktatási palettáján, hanem támogatottak. Más egyetem különböző képzéseire milliárdokat kap. Mi saját magunkat tartjuk fenn, és adót fizetünk. Ide is kéne adni egy kis morzsát. Azokon az iskolákon, ahol százmilliókat költenek el pár diplomásra, én abból a pénzből ötévente száz-kétszáz magyar népnevelőt tudnék kinevelni a Kárpát-medence számára. Nem adom fel, megyek és keresem a megoldást, a lehetőséget. A szakok akkreditálásához szükséges dokumentumokat beadtuk, és hívő emberként úgy gondolom, hogy a jó Isten dönt efelől.
Miként látja a magyarországi oktatási rendszert?
Nagyon sokban fejlődött és változott. A legtöbb iskolában a világ hívságait szolgálják, amennyiben megelégszenek a pozitivista, materialista eredményekkel. A legmagasabban kvalifikált, általam elismert felsőoktatási intézmények is leragadnak az említett témánál. Nem tudnak foglalkozni a lelki-szellemi dolgokkal. A jelenlegi kormányzatot azért tartom jónak, mert apró lépésekben is, de efelé tartanak. Orbán Viktornak nagyon sok a dolga, de nekem még több. Neki évről évre 15 millió magyarról kell gondoskodnia. Nekem azokra is kell gondolni, akik csak később születnek meg. A miniszterelnök a fennmaradásért ténykedik, én az egyetemmel pedig a lelki-szellemi erőt adom hozzá. Az egyetemen támpontot, tartást és értelmet adunk az életnek.
Van-e hasonló iskola nem csak a Kárpát-medencében, hanem Európában, vagy akár Amerikában?
Nem tudok hasonló iskoláról. Mint annyi minden másban, nagyon az élen vagyunk. Az élet értelmének a megvilágításában a következő évtizedeknek egy olyan megalapozottságát szeretnénk elérni a felsőoktatásban, ami a felnőttképzésben nem csak azért egyedülálló, mert ilyen nincs másutt, hanem azért is, mert ezek után egyre több ilyen típusú iskola jöhet létre Magyarországon és fokozatosan a környező nemzeteknél. Azt látjuk, hogy 1920-ban megjelent Oswald Spengler: Nyugat alkonya című kétkötetes munkájában leírja azt, hogy ennek a nyugati világnak vége van. Ezért nagyon hasznos dolog, hogy a politika kelet felé fordul. Én mindig is kelet felől néztem a dolgokat. Az oktatásban, a nevelésben és az egészségügyben is fontos, hogy tanuljunk a keleti kultúrától. Amíg egy 5000 éves kultúra úgy gyógyít, hogy nem vesz el az emberből semmit, addig a nyugati konzum kultúrában azon vannak, hogy kivegyenek és a gyógyszeripar manipulálja és degenerálja mindezt.
Van utánpótlás, ami az egyetemi oktatást illeti, és lesz 30-50 év múlva Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem?
Igen, és nem csak a mi egyetemünk, hanem több magyar egyetem lesz a Kőrösi Csoma Sándor után. Nagyon remélem, hogy lesz erdélyi magyar egyetem, baszk-, katalán egyetem, Belső-Ázsiában türk egyetem, ahol az égi dolgok a földi szándékkal gyönyörűen összeérnek.
Ando Krisztina
Kép: a szerző
(Megjelent: Szabad Újság 2013 októberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése