A Duna menti síkságnak a Vág és a Kis-Duna által határolt térségében található Felvidék egyik legősibb települése, a pannonhalmi apátság alapító oklevelében Vágfölde néven említett Deáki község. Bár a falu első templomának pontos építési idejét nem tudni, de 1001-ben Szent István bencéseket telepített ide.
A templomot II. Paszkál pápa 1103-ban kibocsátott bullája említ először. Az első templom maradványa lehet az a román kori kápolna, amely ma a templom északi falához illeszkedik. Alig öt méter hosszú és három méter széles épület, amelynek keleti végéhez félköríves szentély csatlakozik. Bejárata a déli oldalán nyílt, a félköríves bélletű, korai román stílusú kapuzatot utóbb befalazták. A bencések tevékenysége egy nagyobb templom felszentelésében mutatkozik, amelyet 1228-ban szenteltek fel. A hat méter belső hosszú, tíz méter széles templom a régi mellé épült szintén téglából, nyugati oldalán két toronnyal. A háromhajós nagyméretű kolostortemplom ma is az egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke Felvidéknek.
Igazi kuriózum, hogy a templom kétszintes, altemplomra és felső templomra osztható. Ez a fajta tagoltság egész Európában kivételes megoldásnak számít. Az alsó rész hagyományosan templomként használatos, míg a felső rész a bencés szerzetesek lakóhelyeként és zsolozsmáló helyeként szolgált.
A XIX. század második felében újból bővítették a templombon. Az eredeti román kori rész elé egy szintén háromhajós új részt építettek. Mindez Schulek Frigyes tervei alapján készült. A neoromán stílusú bővítmény jól illeszkedik az eredetihez, így megfelelő az összhatás. A régi és az új templom közötti határt a külsőleg a két torony jelzi, amely a hozzátoldás következtében a közel 50 méteres tengelyhosszú építménynek a középső részébe került.
A XX. században kétszer is felújították, az 1940-es években történt renoválás egyik nagy anyagi támogatója Serédi Jusztinián esztergomi érsek és hercegprímás volt. Deákiban született Szapucsek György néven, és az első miséjét szülőfalujának ősi templomában tartotta.
A templom nem csak arról híres, hogy Szent István király és Szűz Mária falfestményeket láthatunk, hanem a köztudat szerint itt keletkezett a Halotti beszéd és könyörgés. Néhány kutató szerint a középkor egy időszakában a deáki bencés kolostortemplom birtokolta a Pray-kódexet, amely az első összefüggő szövegemlékünket tartalmazza. Lehet, hogy épp itt íródtak azok a híres sorok:
Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
fogymuk. Mënyi milosztben
terömtevé elevé miü isëmüköt
Ádámot, ës aduttå valá neki
påråadicsumot házoá...
A tények nem ennyire egyértelműek, hiszen a Pray-kódex Pozsonyból került elő, és egy másik felvidéki község, Rimajánosi is magáénak vallja. Mindenestre érdemes ellátogatni Deákiba.
Összeállította: A.K.
Képek: net
(Megjelent: Szabad Újság 2012 szeptemberében)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése