Itt az idő az összefogásra!

Kiosztották a Harmónia-díjakat

Első alkalommal osztották ki a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díjakat. A gálának a Komáromi Jókai Színház adott otthont. A teltházas színházteremben a közönség igazán nívós műsort láthatott. A Harmónia-díj lényege, hogy a szlovákiai magyar egyetemes zenei világát feltárja és elismerje. 

A hiánypótló kezdeményezést Lábszky Olivér álmodta meg, és Dobosi Róbert Csemadok naszvadi alapszervezetének elnökénél nyitott fülekre talált. Ezzel elindult a díjalapítás folyamata. A kezdeményezéshez csatlakozott a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete (SZMAZE), a Csemadok Művelődési Intézete és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága.

A díj Reicher György gútai díszműkovács iparművész alkotása. Emellett díszoklevél és pénzjutalom is járt a nyerteseknek.

A Harmónia életműdíjat Stirber Lajos kapta.

Díjazottak:

Harmónia életműdíj – Stirber Lajos

A legjobb fiatal muzsikus díja – Gyöpös Krisztina

A legjobb énekes vagy szólista díja – Szarka Tamás

A legjobb hangszeres muzsikus díja – Lakatos Róbert

A legjobb zenekar díja (együttes, csoport, illetve csapat díja) – Kor-Zár
Az év dala (2007-2011) – Rómeó Vérzik: Az utca az én hazám

A gála az ipolybalogi Szent Korona Kórus nyitányával kezdődött. Az est házigazdái Szabó Szvrcsek Anita és Bernáth Tamás színművészek voltak. A komolyzene után nem hiányozhatott a könnyebb hangvétel sem, amelyet Marian Greksa szolgáltatott. A közönség sorra megtudhatta a díjazottak neveit. Közben népies motívumok elevenedtek meg Ozsvald Dávid citerája által, de Korpás Éva és a Ritka Magyar Banda is ebben a stílusban szórakoztatta a közönséget. A felvidéki Rock’N’Roll fenegyerekei, a Rómeó Vérzik is színpadra lépett. Lágyabb dallamok sem hiányozhattak, erről Óváry Anna gitárral és énekkel, majd Prágay Mariann zongorajátékkal és Balogh Rózsa klarinéttal gondoskodott. Bródy János könnyen megénekeltette a közönséget. A gála mindezzel még korántsem ért véget, hanem a finálé a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium énekével zárult, melynek címe Haza Vár. 

Az idei kuratóriumi bizottságban 17 neves hazai és magyarországi elismert zeneszakértő, zenész pontozott kategóriánként egytől ötig a legjobb öt jelöltet. 

Tóth Tibor, a kuratórium elnöke szerint nagyon nehéz volt egy kategórián belül döntés hozni, hiszen színes volt a paletta. „Ezért gondolom, hogy mindenki az egyéni szubjektív véleményére, ízlésére, ösztönére, megérzésére hagyatkozott és úgy adta le a jelöléseit” – mondta Tóth Tibor. 

Korpás Éva és a Ritka Magyar Banda

Dobosi Róbert, a szervezőbizottság elnöke elmondása szerint a múlt évi szeptemberi ötletet decemberre szerették volna megvalósítani, de túl rövid volt rá az idő, így került át februárra a gála. „Az elején egy szűk csapat elindított valamit, de aztán több tucat embernek kellett a segítsége, hogy az eredmény megszülessen. Nehézségek mindig vannak, de mi azért vagyunk, hogy a nehézségeket leküzdjük. Édesapám szavai jutnak eszembe »Fiam, merj nagyot álmodni, és tegyél meg mindent azért, hogy az álmod valóra váljon.« Ebben a tudatban fogtam hozzá a rendezvény szervezéséhez.” – mesélte Róbert. 

Lábszky Olivér, a díj megálmodója tökéletesen elégedett a szervezéssel és a kivitelezéssel. „Annak ellenére, hogy nagyon szerény költségvetésünk volt, igazán szép műsort tudtunk összehozni” – tájékoztatott Lábszky.

Olivér zenekara, a História is esélyes volt az Év dala kategóriában, de idén nem ők vitték el a díjat. „Egyáltalán nem vagyok elkeseredve. Valóban izgultam, egy kicsit reméltem magamban, hogy esetleg megnyerjük a díjat, de mind az öt dal megállta a helyét, így bármelyik nyerhetett volna. Ez viszont újabb lökést ad a folytatáshoz, hogy még jobb dalokat írjunk. Idén új lemezt adunk ki, és továbbra is blues-rock stílusban muzsikálunk” – hangzott az énekestől. 

Az év dala díjat a Rómeó Vérzik kapta.
Fotók: Holop

„A mai est, valaminek a kezdete, és az évek során csak jobbnak szabad lennie. Jövőre remélhetőleg több támogató is bekapcsolódik, hozzájárul az eseményhez” – számolt be Lacza Gergely, a SZMAZE elnöke. Hagyományt szeretnének teremteni, ahol a különböző zsánerek találkoznak, ami eddig nem volt. Gergely szerint, ami a legfontosabb, hogy ezek a műfajok ne párhuzamosan haladjanak, hanem találkozzanak, és ne legyen szakmai féltékenység. 

„Láttam, hogy a Rómeó Vérzik együttes tagjai ugyanúgy beültek a közönség sorai közé, mint a többiek és végigtapsolták a komolyzenei produkciókat is, ugyanez fordítva is megtörtént. Itt az ideje, hogy végre összefogjunk, mert ezzel egymást erősíthetjük, és félre kell tenni a szakmai és egyéb féltékenységeket! Ennek az évnek ebben fordulópontnak kell lennie!” – hangsúlyozta a SZMAZE elnöke. 

A.K.

(Megjelent: Csallóköz 2012 februárja)